A testedzés pszichológiai árnyoldalai

A PPK dékánja előadásában felidézte a kar filozófiáját és mottóját: "A PPK minden, ami ember:" „Fókuszunkban az ember áll miint társas lény, sportos lény, gondolkodó lény, pszichológiai lény”, mondta, majd hozzátette: „a rendszeres és optimális testedzés segít az egészség megőrzésében, és itt a Sporttudományi Intézetben mindenki jól tudja ezt”. Addiktológusként prezentációjában saját kutatási területéről, a túl sok edzés okozta függőség kialakulásáról beszélt.

A résztvevők megtudhatták, hogy a sportfüggőséget nem maga a sport indítja el, hanem valamilyen pszichológiai diszfunkció, melynek bázisán megjelenik a testedzésfüggőség. Ilyen például a háttérben álló evészavar, amikor nem a sport, hanem a testsúly alacsonyan tartása a cél, vagy a depresszió és a szorongás, amit valaki sportolással akar kezelni, de elveszíti a kontrollt. Addig nincs baj, amíg az „önkezelés” nem okoz még több gondot.

„A probléma ott kezdődik, amikor egy viselkedés kiemelkedik és elnyom más viselkedéseket, munkát, hobbit, tanulást. A sportfüggőség csak egyik fajtája a kompenzálásnak, van munkafüggőség, sőt táncfüggőség is. A függőség elszabadult, túlzásba vitt viselkedéseket jelent. Például az alkohollal is lehet alkalmilag a hangulaton javítani, a szorongást csökkenteni, és amíg van más eszköz is, addig nem beszélhetünk függőségről” – fejtette ki.

„A sportfüggőségnél ugyanaz a helyzet, mint a drogoknál és szerencsejátékoknál, egyre növekvő mennyiség szükséges, hogy elérjük a kívánt eredményt. Az amatőr és profi sportban is természetes, hogy egyre újabb és újabb célokat tűzünk ki, a kérdés az, hogy valaki miért fut, vagy mi elől fut. A célért, az elérhető eredményért fut, vagy valaminek az elkerülése miatt”. mondta.

Demetrovics Zsolt „Az ELTE Arcai” című riportfilm-sorozatban a játékfüggőségről és annak veszélyeiről beszél: