A trón és az oltár frigye

2019.04.14.
A trón és az oltár frigye
Az ELTE Buddhizmus-Kutatás Központ idén hatodik alkalommal rendezte meg Világi és vallási hatalom a buddhizmusban című konferenciáját a Bölcsészettudományi Karon.

Bár a buddhizmus igazi gyakorlója a szerzetes, mégis sokszor lépett kölcsönhatásba a világi hatalom és az Ázsiában sok helyütt államvallássá avanzsáló buddhizmus – mondta köszöntőjében Ruzsa Ferenc egyetemi tanár, az Ókori és Középkori Filozófia Tanszék oktatója. A Buddhizmus-Kutatás Központ idén hatodszorra megrendezett konferenciáján nyolc kutató vizsgálta a buddhizmus hatalomhoz fűződő viszonyát . Az előadások földrajzilag a buddhista kultúra egészét lefedték Srí Lankától Japánig, és időben is széles spektrumot dolgoztak fel. A konferencia szervezői három szekcióba sorolták az előadásokat, amelyek között művészettörténeti, gazdaságtörténeti és vallástudományi elemzések is voltak.

Az első szekció elnöke Hidas Gergely, a British Museum munkatársa volt, a nyitóelőadást pedig Kósa Gábor, az MTA Selyemút Kutatócsoport oktatója tartotta. Kósa előadásában a négy égi király közül Vaiśravaṇa képi ábrázolását vizsgálta. A buddhista szinkretizmus, azaz a népvallás és Buddha tanait összeegyeztető hitvilág színszimbolikájával foglalkozott Bagi Judit, az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa. A szimbolika szerint a vörös színhez olyan pozitív dolgok kapcsolódnak, mint a házavatás vagy a születés, a fehér azonban az olyan negatív események kísérőszíne, mint például a temetés. Vannak esetek, mikor ez a két szín együtt is megjelenik, például a temetés során domináns szín a fehér, de a koszorún megtalálható a vörös is, mint a halott jóságának jele.

Kiss Mónika, az ELTE BTK Távol-keleti Intézet tanársegédje az elit szolgálatában álló ezoterikus szertartásokról beszélt. Japánban az efféle szertartásokat általában nem kötötték időhöz, hanem az elit megrendelése szerint valamilyen rossz esemény elkerülése végett tartották. A kutató részletesen szeretné feltárni a szertartások pontos célját, valamint a kínai hatás mértékére is kíváncsi. A szekció záró előadását Kápolnás Olivér, az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének kutatója tartotta a 17. és 18. század fordulóján élő mandzsu buddhista szerzetes, Nejicsi életéről, politikai szerepéről. A szerzetes életútja felveti a kérdést és további kutatásokra ad alapot: vajon el lehet-e bújni a világi hatalom elől?

A második szekció elnöke Kósa Gábor volt, és Hidas Gergely nyitotta az előadók sorát. Hidas a buddhizmus és a mezőgazdaság kapcsolatát vizsgálta három nagy terület – Srí Lanka, Sanchi és Nepál – tükrében. Kelényi Béla, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum munkatársa a hagyományos tibeti művészet hanyatt fekvő démonnőjének ábrázolástechnikáját kutatta. A vad tibeti területet konvencionálisan egy hátán fekvő óriás nő testeként ábrázolták. A „vad terület” megzabolázása is tetten érhető az ábrázoláson: a buddhista templomok mintegy lefogják a nőalak végtagjait és testének kiemelt részeit. A templomok történeti rekonstrukciója nem ad ki egy nőalakot, így felmerül a kérdés, vajon a buddhista uralom térhódításának idején milyen térképészeti tudással rendelkeztek a tibetiek?

A harmadik, egyben utolsó szekció elnöke Szegedi Mónika, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Antik filozófiai programjának doktorandusza volt. Az itt elhangzott előadások közös jellemzője a tibeti témakör, melyet az ELTE Távol-keleti Intézetet oktatói képviseltek. Péter Alexa szintén egy életrajzot mutatott be előadásában, Szakja Pandita, a tudós, szerzetes és politikus címmel. Tóth Erzsébet a Szamje-vita történelmi hátteréről tartott előadást. A vitára 792 és 794 között került sor a Szamje kolostorban, és tétje a tibeti buddhizmus irányának meghatározása volt. A konferenciát Orosz Gergely zárta Az uralkodó típusai a tibeti irodalomban című előadásával. Különböző krónikák alapján négy eltérő királycsoportot vázolt fel: a család nélküli, általában természeti jelenségek királyait, a családos, valamilyen szellemi síkon értendő királyokat, a leszármazással bírókat, illetve a kiválasztott királyokat.

A sorozat következő konferenciáját jövő tavasszal rendezik meg.

Forrás: ELTE Online