A világ új képe

2017.07.18.

Az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport 2017. június 22–24. között a négy művészeti ág (dráma, tánc, vizuális művészetek és zene), valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatói, kutatói és tanárképző szakemberei számára szervezett az MTA kutatási programjához kapcsolódó, bírálati rendszerű tudományos konferenciát és angol nyelvű workshop-sorozatot.

Az országos művészetpedagógiai konferenciát az ELTE Természettudományi Karán rendezték meg. A hagyományteremtés szándékával létrejött programot az ELTE öt, művészetpedagógiai kutatással, illetve ilyen tantárgyak oktatására való felkészítéssel foglalkozó kara (BGGyK, BTK, PPK, TTK, TÓK) kezdeményezte még 2016-ban azzal a szándékkal, hogy bemutassák a dráma- és színházpedagógia, a zene- és táncpedagógia, a médiapedagógia és a vizuális nevelés területén születő új kutatási eredményeket, erősítsék a művészeti ágak szakemberei közötti kapcsolatokat, és új kutatási, fejlesztési programok szerveződését segítsék elő.

A konferenciasorozatnak évente változó címe azt a művészeti ágat vagy témakört jelzi, melyet a szervező kar középpontba szeretne álítani. A 2017-es TTK-n rendezett eseménynek Kepes György egyik művét idézve A világ új képe a művészetben és a tudományban – fókuszban: a vizuális kultúra pedagógiája volt a központi témája. A tanácskozás fókuszában a szervező MTA-ELTE Vizuális Kultúra Kutatócsoport profiljának megfelelően a vizuális nevelés állt, amelynek irányzatairól 12 történeti és kortárs kiállítás adott számot.

A három napon két rendezvény futott párhuzamosan: A Művészetpedagógiai Konferencia (2017. június 22-23.) és az ELTE Workshop for Arts Education (2017. június 23–24.); június 23-án délután azonban a művészetpedagógiával foglalkozó külföldi szakemberek előadásait a magyar nyelvű konferencia részvevői is meghallgathatták.

A konferencián 12 magyar és 5 angol nyelvű előadásban számolt be első évi kutatási eredményeiről az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjában támogatott három művészetpedagógiai kutatócsoport (MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport, MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport, MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport) is.

Mint elhangzott, az oktatás napjainkban világszerte paradigmaváltás előtt áll. Évszázadok óta fennálló falak omlanak le a különböző tudományterületek oktatásának összekapcsolásával. Az eddigi kutatási eredmények szerint a művészeti tevékenység olyan képességeket is fejleszt, mint a komplex gondolkodás, az önkontroll, a rugalmasság, a kooperáció, a tervezés vagy a kommunikáció. Mindez bizonyítottan javítja a gyermekek más tantárgyakban – elsősorban a matematikában és az idegen nyelvek tanulásában – nyújtott teljesítményét.

A 21. századot „új képkorszaknak” is szokás nevezni, hiszen a kommunikáció jelentős része képekben zajlik.

A munka világában és a magánéletben alapvetően fontos a képi nyelv értő alkalmazása. Mindemellett a művészeti oktatás során a tanulási folyamat élményszerű, a gyermekek megfelelő módszertan alkalmazása esetén észre sem veszik, hogy tananyagot sajátítanak el.

A művészet a legmagasabb rendű emberi tevékenység – mondta plenáris előadásában Falus András akadémikus, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Programtanácsának tagja. Csapó Benő neveléstudományi kutató, szintén a Programtanács tagja a konferenciát köszöntő előadásában úgy fogalmazott: „A művészetben az a szép, hogy lényegét nem lehet pusztán racionális fogalmakkal megragadni.” Mindketten hangsúlyozták az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program kiemelkedő jelentőségét az oktatásmódszertan megújításában.

2016 szeptemberében elindult az Akadémia költségvetési támogatásával a négyéves Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program. A 19 támogatott kutatócsoport mintegy 100 felsőoktatási, illetve kutatóintézeti kutató és 150 gyakorló pedagógus együttműködésével a magyar közoktatás égető kérdéseire keres válaszokat. Helyzetelemzéseiket iskolai tapasztalatok rendszeres mérésére alapozzák, innovatív oktatási javaslataikat az iskolai gyakorlatban próbálják ki, tapasztalataikat pedig a modern tantárgy-pedagógiai kutatás módszertanával feldolgozva teszik közzé. A kutatócsoportok eredményességét az MTA Tantárgy-pedagógiai Programtanácsa a más témájú akadémiai támogatott kutatócsoportoknál elfogadott mutatókkal, a hazai és nemzetközi kutatási fórumokon kifejtett hatásuk alapján értékeli. A program egyik célkitűzése, hogy a bekapcsolja a kutató tanárokat az Akadémia köztestületi hálójába, megteremtse és állandósítsa a tanári kutatások helyét az MTA által támogatott kutatások között.

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának részét képező, Kárpáti Andrea irányításával működő Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport a vizuális kommunikáció, a multimédia, a környezetkultúra és a kortárs művészetek megismerése területén fejleszt alternatív tantervi modulokat a 6–18 éves korosztály számára.

A pilotvizsgálat eredményei rámutattak, hogy a vizuális kultúra elsajátításával fejleszthető a kombinatív képesség is, amely lényeges szerepet tölt be a vizuális képességek működésében.

Ez a hatás különösen jelentős a vizuális kommunikáció és a színpercepció esetében. A Moholy-Nagy vizuális modulok, amelyeket a kutatás során kidolgoznak, fejleszti a gondolkodási képességeket is, hiszen ezeknek nagy jelentőségük van a vizuális képességek működtetésében. Érdekes előzetes eredménye volt a próbavizsgálatnak, hogy a jó tesztteljesítmény erős pozitív korrelációt mutat a matematikaosztályzatokkal.

A konferencia fő célkitűzése volt az is, hogy a pedagógusokat és fiatal kutatókat még inkább bekapcsolják a hazai és nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Ezt a célt szolgálta a második nap délutánján kezdődő, kétnapos nemzetközi előadássorozat, az 1. ELTE Workshop for Arts Education is. A rendezvényen ezenfelül a drámapedagógiai és színházi nevelés, a zene és a tánc, valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatási módszereinek kutatási eredményeiről is tartottak előadásokat és műhelybemutatókat

Forrás: MTA