A Vízipók Gödöllőn is hódított

2019.05.27.
A Vízipók Gödöllőn is hódított
Az ötödik gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, a Kárpát-medencei Filmszemle keretében Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet docensének alkotása, A vízipók tényleg csodapók bizonyult a legjobbnak.  

Az először 2015-ben, Gödöllőn megrendezett Nemzetközi Természetfilm Fesztivál mára a régió egyik legnagyobb filmes, természet- és környezetvédelmi tematikus rendezvénye lett, amelynek legfontosabb üzenete, hogy a természet- és környezetvédelem hatékonysága a civilizációnk fennmaradásának alapja. A fesztivál pályázataival minden művészeti ágban igyekszik megszólítani a profi és amatőr művészeket annak érdekében, hogy alkotásaikkal a környezetvédelem szempontjából mutassák be a körülöttünk lévő világ hétköznapi jelenségeit. A rendezvény ad otthont a Nemzetközi Természetfilm Szemlének és a Kárpát-medencei Filmszemlének, a programot emellett minden évben művészeti produkciók, kiállítások színesítik. Az idei év kiemelt témája a víz volt, a fővédnök tisztét Áder János köztársasági elnök töltötte be.

A Kárpát-medencei Filmszemlén a természetfilmek kategóriájában Kriska György A vízipók tényleg csodapók című filmjének ítélték oda az első díjat. A film rendező-operatőre az édesvízi gerinctelenek nemzetközileg elismert kutatója, az ELTE Biológiai Intézet docense, aki saját búvárpók-tenyészetet hozott létre és erre alapozva több évig készített speciális akváriumi felvételeket a különös pók életmódjáról. A felvett akciójelenetek nem csak látványos, hanem gyakran kifejezetten mulatságos vagy drámai pillanatokat örökítettek meg.

Kriska György az ELTE Biológiai Intézetének docense, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az egyetemen több mint 20 éve tanít biológia tantárgypedagógiát és édesvízi gerinctelen állatismeretet. Számos publikációja jelent meg a vizuális ökológia tárgykörében, szerzője a Springer kiadó gondozásában megjelent Freshwater Invertebrates in Central Europe című monográfiának. Tudományos érdeklődése elsősorban a poláros fényszennyezés és a poláros ökológiai csapdák vizsgálatára irányul.

A vízipók tényleg csodapók a búvárpók teljes fejlődési periódusát bemutatja a petéből való kibújástól egészen az ivaréretté válásig. Ez az időszak kora tavasztól késő őszig tart, melynek végén a pókok egy üres csigaházban elrejtőzve telelnek át. Tavasztól őszig a búvárpók élőhelye, a tó és ennek sokszínű gerinctelen élővilága is folyamatosan átalakul. Ez lehetőséget ad arra, hogy a „főszereplő” szemszögéből nyerjünk bepillantást az állóvízi életközösség állandóan változó varázslatos világába is. A búvárpókkal való ismerkedés során felbukkannak a rajzfilmsorozat valóságos mellékszereplői (csibor bácsi, rák apó, hátonúszó, tegzesek, vízicsigák, vízibolhák, kandicsrák, kérészlárva, szitakötőlárva, botpoloska stb.) is, amelyek hol közömbös lakótársakként, hol pedig zsákmányállatként, vagy veszélyes ellenfélként kapnak szerepet a búvárpók kalandos élettörténetében.

A természetfilm a Filmdzsungel honlapjáról elérhető.


Korábban:

A vízipók tényleg csodapók!
„A filmben olyan részletek vannak, amelyekről a szakirodalom sem tudott”