Ábraanyag képernyőképekből? Erre a 7 dologra ügyeljünk!

Mikor van szükségünk képernyőkép készítésére?

A képernyőkép készítése (angolul screenshot) indokolt lehet, ha egy szoftver bemutatását vagy egy oldal ismertetését tűztük ki célul, és sokkal professzionálisabb a PrtSC (PrintScreen) gombot vagy a Képmetsző programot használni, mint telefonnal vagy digitális fényképezőgéppel lefotózni a monitort. Használhatjuk a képernyőképeket jegyzetelés vagy könyvjelzőzés helyett is, ha olyan információk kerülnek a képernyőnkre, amiket később szeretnénk újra megtekinteni. Okostelefon-készülékeken is van olyan gomb vagy gombok kombinációja, amivel le lehet fényképezni az aktuálisan megjelenített képet a kijelzőről. Amikor tananyagot készítünk, az eképpen készített “jegyzetet” vagy illusztrációt is sokszor szeretnénk beszúrni a szöveges információk közé. Ennek legitim oka a szemléltetés, de fontos látni, hogy milyen csorbát szenvedhet, ha nem foglalkozunk a képernyőkép megszerkesztésével.

1. A túl zajos képernyőkép

A képernyőkép a teljes kijelzőről tud képet rögzíteni. Ez hasznos, ha egy egész oldalt szeretnénk megmutatni, láthatóvá teszi az oldal szerkezetét, viszont túl zajos, részletgazdag, ha csak a képernyő egy része releváns, az viszont így nehezebben vehető ki. Ha csak nem kifejezetten a keresés a feladat, érdemes szűkíteni a képmetszetet a lényegi részekre.

Képernyőkép irreleváns részletekkel

2. Az elterelő részletek

Még ha a képernyőkép teljes területe szükséges a tananyag illusztrációjához, a képen feltehetően szükségtelen látni a többi megnyitott böngészőablakot a relevánson kívül. A figyelmetlenül készített képernyőképpel többet árulhatunk el magunkról, mint gondolnánk és amit szeretnénk. A tálca sem lényeges, hacsak nem szeretnénk megmutatni, hogy percre pontosan mikor készült a képernyőkép. Valószínűleg ez is irreleváns és figyelemelterelő részlet. Ahogy az is, hogy több, mint 100 olvasatlan levelem van a Gmailben.

3. A szerkesztési nézet

Piros hullámos vonallal aláhúzott szövegrészletek? Segédvonalak, "dobozok"? Minden látszik, bekezdésjelek és egyéb rejtett formázási szimbólumok? Sok szemnek fel sem tűnnek igazán, de egy kész anyagnak szépséghibái, ha benne maradnak, ráadásul nehezen javíthatók, hacsak nem megyünk vissza a forráshoz, és készítjük el a felvételt úgy is, hogy kikapcsoljuk a Minden látszik lehetőséget és kikapcsoljuk a nyelvi ellenőrzést.

Képernyőkép nyelvhelyesség-ellenőrzési hibajelzésekkel

4. A nem jogtiszta tartalom

Előfordulhat, hogy egy online képszerkesztő alkalmazásban (pl. Canva) PRO/fizetős tartalmakat/sémát választ, amikor plakátot vagy infografikát készít. Ha nem szeretne fizetni a letöltésért, de csak a szerkesztés legvégén jön rá, hogy nem lesz hozzáférhető az alkotás másképp, dönthet úgy, hogy képernyőképet készít, de egyrészt valószínűleg gyenge felbontású lesz az eredmény, másrészt a tartalom vízjellel vagy egyéb módon védett, ami a tananyag olvasójában is rögtön felveti a kérdéseket a jogtiszta felhasználással kapcsolatban.

Képernyőkép vízjelekkel

5. A nem megfelelő felbontás

A képernyőkép készítése nem helyettesíti a Kép mentése lehetőséget, és ha az lehetséges, inkább azt kell választanunk, hogy a kép minél jobb minőségű legyen. A képek többsége technikailag könnyen letölthető az internetről, de a felhasználás jogszerűsége is fontos szempont kell, hogy legyen. Ha “szöszös” (pixeles) a kép, megfontolandó, hogy elvetjük a kép használatát, vagy újraszerkesztjük ábraszerkesztővel (pl. SmartArt a Wordben), képszerkesztővel (pl. Inkscape) vagy grafikonkészítővel (pl. Microsoft Excel).

6. Akadályok a szöveges tartalom hozzáférhetőségében

Ha nem is mástól, magunktól is “kölcsönözhetünk” képernyőképes tartalmakat, például ha úgy gondoljuk, én ezt már olyan szépen megszerkesztettem egy prezentációban, nem dolgozom vele kétszer beképernyőfotózom a táblázatot, és feltöltöm a tananyagomba. Bár az igaz, hogy nem jó érzés duplán dolgozni valamivel, a képként beszúrt szöveges részletek kevésbé hozzáférhetőek a hallgatók számára. Aki felolvasószoftverre kell, hogy hagyatkozzon, annak feltehetően az a tananyagkészítő, aki képként illesztette a táblázatát a tananyagba, nem fog alternatív szöveget írni a kép tartalmának leírásához sem. Persze erre nincs is szükség, ha a táblázatba szövegként kerülnek be a szöveges részek. Ez a látó hallgatóknak is segítség, hiszen a szöveges tartalom kereshető (Ctrl+F), könnyebben másolható és újrahasznosítható.

7. Az összkép hiánya

Ha egy tananyagban az ábraanyag sokféle helyről másolt, akkor szükségszerűen sokféle szín- és formavilágot, jelölésrendszert használ, más logikát követ. Ez a tananyag esztétikai hiányossága lesz, de nem csak az esztétikáról van szó. A hallgatónak minden egyes új ábránál, még ha az hasonló felépítésű is lehetne, mint az előző(ek), újra kell kezdenie értelmeznie a színeket, jeleket, az ábra megértése fölöslegesen nehezített.

+1 Tipp

Ha már szerepelnek a Canvas-kurzusában az ábrái, akkor célszerű az újraszerkesztett képeket is azonos néven menteni, és feltölteni a Canvas kurzusfájljai közé, ugyanis a rendszer észleli, hogy ugyanazzal a névvel töltenek fel egy fájlt, és felajánlja a fent lévő változat felülírását. Ez jó, mert nem kell törődni a szükségtelen képek törlésével, és mert az anyagba illesztett képeket könnyedén le tudjuk cserélni ezzel a fájlcserével, anélkül, hogy egyesével át kellene fésülni az anyagot, hogy hol szerepelnek lecserélt képek.

Olvassa el ajánlásainkat a képek tananyagban történtő elhelyezésével kapcsolatban is!