Adaptív digitális állam: tények és dilemmák
Az Adaptív digitális állam tudományos-szakmai konferencia célja az volt, hogy képet adjon a mesterséges intelligencia (MI) és hálózatkutatás alkalmazási területeiről, fejlesztési irányairól, valamint a felvetődő jogi, etikai és adatvédelmi dilemmákról, bemutatva a Belügyminisztérium szakterületeinek potenciális lehetőségeit is az új technológiához kapcsolódóan. A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap magyarországi kampányának hivatalos záró rendezvénye, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe 2019 programsorozat belügyi fejezet nyitó eseménye volt. A Duna Palotában november 5–6-án közel 300-an gyűltek össze, az ágazatbeli szakmai szervezetek és a témához kapcsolódó felsőoktatási és tudományos intézmények, támogatók vezető képviselői közül, hogy megismerjék a legújabb kutatási eredményeket és prognózisokat, a piaci szereplók tapasztalatait, illetve a kormányzat eddigi lépéseit.
A gazdaság versenyképességének növeléséhez megkerülhetetlen a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek kiaknázása, hangsúlyozták az előadók. Mára
számos alkalmazás már hétköznapivá vált, de jónéhány területen még várat magára e potenciál kihasználása,
és nagy kihívást jelent a kormányzati alapinfrastruktúra és a nemzeti adatvagyon részeként a közhiteles nyilvántartások, valamint a nemzeti és nemzetközi zártcélú rendészeti és nemzetbiztonsági elektronikus információs rendszerek értékteremtő működése, valamint biztonságossága. Az állam adaptivitása megkerülhetetlen eleme a hatékonyságnak, de hogyan lehet közben fenntartani a Jó Állam korábban lefektetett megfelelési és elvárási rendszerét is?
A bevezető előadások a digitális állam és a mesterséges intelligencia kapcsolatát tárgyalták: Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a digitális államkormányzást jellemezte, Jakab Roland, a Mesterséges Koalíció elnöke a mesterséges intelligencia hazai fejlesztéseinek összehangolásáról beszélt, Charaf Hasszán egyetemi tanár, a Mesterséges Intelligencia Koalíció tudományért felelős elnökségi tagja az MI integrációs szerepét ismertette a digitális államban. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az autonóm gépek kiberbiztonságát elemezte, Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogyan lesz valóban mindenkié az MI, Ekker Péter, a BME egyetemi docense pedig MI bemutatót tartott.
Az MI társadalmának elméleti hátterét az Eötvös Loránd Tudományegyetemről Pokol Béla, az ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi tanára vázolta, míg Csabai István, az ELTE TTK Fizikai Intézet egyetemi tanára az MI és az egészségügy szövevényes kapcsolatával ismertette meg a hallgatóságot.
A mesterséges intelligencia mára ott van a közigazgatási és rendvédelmi szektorban is, egy sor jogi, morális és etikai kérdést vetve fel – mondták az előadók.
Nem döntöttünk még arról, hogy egy mesterséges intelligencia meddig fejlődhet, mennyire avatkozhat be a társadalom életébe,
milyen területeken, milyen mélységben hozhat egyéneket, társadalmi csoportokat és folyamatokat érintő autonóm döntéseket, illetve az általa okozott negatív következményekért ki a felelős.
A hálózatkutatás és mesterséges intelligencia felhasználás humán vonatkozásaival kapcsolatban Darázs Lénárd, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára ismertette a közadatok MI fejlesztési célú felhasználásának jogi kereteit, Palla Gergely, az ELTE TTK Fizikai Intézet tudományos főmunkatársa pedig a metilációs hálózatok és az öregedés kapcsolatát állította a középpontba ugyanebben a témakörben.
Más előadók beszéltek még a mesterséges intelligencia oktatásának és tudatosításának jelentőségéről Magyarország versenyképességének növelésében, szó esett a prediktív modellezésről a közlekedésben, a mesterséges intelligencia helyéről és kihívásairól a legkülönfélébb területeken, például a szervezetfejlesztésben, a városfejlesztésben vagy akár a terrorista hálózatokban.
A konferenciához a Belügyi Tudományos Tanács a Doktoranduszok Országos Szövetségével közösen elektronikus poszterszekciót szervezett, ahol doktoranduszok, doktorjelöltek, fiatal posztdoktorok mutatták be eredményeiket elektronikus poszter formátumban.