Adatok, tweetek és vírusvideók
Vattay Gábor előadása elején Enrico Fermi szállóigévé vált mondatára hivatkozva – „A fizika az, amivel a fizikus késő este foglalkozik” – feltette a kérdést, vajon a szociális hálózatok kutatása sorolható-e a természettudományok, ezen belül is a fizika körébe? A válasz egyértelműen igen, hiszen az utóbbi évtizedekben a szociológia, amelyet kezdetben a bölcsész- és társadalomtudományok részeként tartottak számon, módszertana miatt ma már a természettudományok közé is tartozik. A lassú adatgyűjtés évszázados hagyományát az internet-korszak információrobbanásának köszönhetően felváltotta a virtuális térben hagyott nyomok összegyűjtése és elemzése. Ezek a nyomok bizonyos közösségi portálokon könnyen és nagy mennyiségben kutathatók, a vizsgálat spektruma pedig a felhasználók milliós száma miatt sokkal szélesebbé vált, mint korábban. A kutatók feladata pedig az, hogy az összegyűjtött adatok alapján feltegyék a jó kérdést, melyre – előzetes kérdőívek hiányában – maguk az adatok válaszolnak. A kutatások során matematikai modellek számítógépes szimulációjával bizonyítható vagy épp cáfolható eredmények keletkeznek, melyek hasonlóan a fizika módszertanához, a szociológiában is tesztelhető végeredményekhez vezetnek.
A Föld különböző pontjain a közösségi oldalakra (Facebook, Skype, Twitter, Instagram, thumblr, Google+ és ezek kínai megfelelői) mobilokról és számítógépekről érkező adatok kirajzolják a világ geoszociális térképét. Vattay Gábor számos grafikával illusztrálta a közösségi oldalakat használók számának növekedését 2010 és 2016 között: a statisztikák alapján évente egymilliárd új felhasználóval gyarapodott a legnépszerűbb közösségi oldalak usereinek száma.
Az egyes közösségi oldalak különböző szabályozási rendszere más és más, a kutatók számára a Twitter az, ami elérhetővé teszi adatai egy részét, ha azokat tudományos célra vagy alkalmazások fejlesztésére használják fel. A napi adatok – ami az USA-ban naponta közel félmilliárd tweetet jelent 320 millió felhasználótól – 1%-át teszik ingyenesen hozzáférhetővé. Vattay Gábor és az ELTE-s kutatócsoport 2012 óra gyűjti az adatokat egy olyan adatbázisban, ahol ezek a tartalmak visszakereshetők és utólag is elemezhetők.
Az elmúlt évek során több mint négymilliárd tweetet gyűjtöttek össze, melyek közül 1,6 milliárd pontos GPS-koordináták alapján lokalizálható, a 122 millió aktív felhasználó között mindegy 6 millió kapcsolódási pont (csúcs) mutatható ki.
Az adatokat ezt követően a Milgram-féle hány lépés távolságra vannak egymástól az emberek a Földön kísérletre alapozva vizsgálták meg. Míg az 1967-es kísérlet eredményei azt mutatták, hogy átlagosan A-ból B-be, azaz Kansasből Bostonba 6 lépés alatt jut el egy csomag, addig az internet korszakban ez drasztikusan megsokszorozódik. Habár a vezető kísérlet algoritmusa mindvégig ugyanaz volt, az információ mégis más formában érkezett meg: a korábbiaktól eltérően 1-2 lépés alatt eljutott Bostonba, azonban ott a felhasználók magas száma miatt ide-oda vándorolt, és szinte ugyanannyi alkalommal nem talált célba, mint az évtizedekkel korábban végrehajtott kísérlet alkalmával.
A terjedési jelenségek vizsgálatának következő állomása a vírusvideók szociális hálózatokon való mozgásának elemzése volt. Vattay Gábor a közösségi oldalakat alig pár nap alatt elárasztó, híres-hírhedt videó, PSY Gangnam Style című videóklipjének terjedési sajátosságait mutatta be az összegyűjtött Twitter-adatok alapján.
A Gangnam-pandémia – hasonlóan a járványszerű fertőzések működéséhez – világviszonylatban szinte pillanatok alatt lepte el az internetet. A videó Dél-Korából indult, majd Dél-Kelet-Ázsiából a Fülöp-szigetekről érkező, de Nagy-Britanniában élő vendégmunkásoknak köszönhetően Európában is elterjedt. A tengerentúlon pedig a robbanásszerű terjedését az váltotta ki, amikor a mai napig a legtöbb Twitter-követővel rendelkező Katy Perry amerikai énekesnő megosztotta saját oldalán.
Egy másik érdekes kutatás, melyről Vattay Gábor előadása során szó esett, szintén a Twitter-felhasználók posztjait vizsgálja. A begyűjtött adatok alapján különböző társadalmi csoportok rajzolódnak ki az USA területén, melyekre pusztán az adott felhasználó tweetjeiben használt szavakból lehet következtetni. Ezek alapján pontosan lokalizálhatók az Egyesült Államok afro- vagy latin-amerikai többségű területei, vagy épp azok az országrészek, ahol nagyobb arányban élnek munkanélküliek.
Vattay Gábor előadását a kreatív destrukció gazdaságra tett hatását szemléltette néhány példával: Joseph Schumpeter a fogalmat első alkalommal a robbanómotor gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatakor alkalmazta. A fogalom tulajdonképpen arra világít rá, hogy egy adott fejlesztés milyen hatást gyakorol az iparra: habár megszületésével sok korábbi iparág megszűnik, mégis ugyanennyi vagy még több születését is elősegíti. Ez többe esetben komplett, korábban sikeres és rendkívül nyereséges vállalatok megszűnését is jelentheti: többek között ilyen volt a digitális fényképek megjelenésekor a Kodak, vagy a bakelitek, kazetták és CD-lemezek kvázi eltűnésekor csődbe ment számos nagy amerikai lemezforgalmazó cég. Ez a tendencia pedig Vattay Gábor szerint arra világít rá, hogy az atomok helyét a fizikában is egyre inkább átveszi az adatok, melyek az atomokkal ellentétben gyakorlatilag korlátlan tárhelyet biztosítanak.
Az atomoktól a csillagokig következő előadását 2016. október 6-án Pásztor Gabriella tartja „Új Fizika: az ismeretlen nyomában a Nagy Hadronütköztetővel" címmel.