Agrárgazdaságok és társadalmi innováció
A konferencia szervezői a törvény közvetlen hatásainak elemzését és értékelését tűzték ki. Mivel az agrárgazdaság a gazdaságátadó vagyonában egy olyan speciális alvagyont képez, melynek kialakítása és vagyoni elemeinek összeállítása sokszor egy élet munkája, a mezőgazdaság szempontjából óriása jelentősége van annak, hogy a kialakított gazdaság annak teljességével kerül átadásra, és az átvevőnek nem kell újabb emberöltőt eltölteni a vagyoni elemek megvásárlásával.
A speciális alvagyon azonban tartalmaz olyan elemeket, melyek miatt speciális agrárjogi, kötelmi jogi, öröklési jogi, társasági jogi, és munkajogi kérdések merülnek fel az átadás kapcsán. Mivel a gazdaság-átadási szerződések alanyai nem kizárólag családtagok, hanem munkáltatók és munkavállalók is lehetnek, felmerülhet a jogválasztás kérdése, és az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény közjogi jellegének elemzése is. A gazdaság-átadási szerződés speciális elemei és az érintett ingatlanok sokszínűsége miatt alapvetően igénylik az ügyvédi, közjegyzői közreműködést a szerződések megkötése kapcsán. A konferencia záróelőadásában egy gyakorló közjegyző elemezte a szerződési gyakorlatra, és a hagyatéki eljárására vonatkoztatott hatásait a gazdaság-átadásnak.
A konferencia, mely a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium szakmai támogatásával valósult meg, több társadalmi innovációs elemet is tartalmazott, például a magánjog teljességét átfogó elemzési szempontjai, másrészt a közjogi elemek szerződési kihatásainak elemzése kapcsán. A szervezők a konferencia kapcsán célul tűzték ki azt, hogy a konferencia eredményeit a joghallgatók közvetlenül hasznosítsák: minden elhangzott előadásból először egy hallgatói összefoglaló készül, majd az előadók, és a szervező oktatók közreműködésével egy jogtudományi szakcikk, melynek elkészülte során az összefoglalóra vállalkozó hallgatók elsajátíthatják a jogtudományi publikáció műfaji sajátosságait.