Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
2021. OKTÓBER 8.
10.00–10.45
Ölni vagy ölelni?
Az előadás azt kívánja bizonyítani, hogy aki érteni kívánja a politikát, annak leginkább az embereket, az emberi viselkedést kell ismernie. A politika nem önjáró szerkezet, csak egy eszköz, amelynek a működése leginkább attól függ, aki használja: ölni és ölelni egyaránt képes lehet. A politika tanulmányozása tehát valójában embertan, hiszen egy lakatlan szigeten, az ember nélkül nincs, nem lehet politika.
Előadó: Török Gábor politológus, elemző, a Politikatudományi Intézet docense
Helyszín: Főépület 252-es terem
11:00–11:45
A jog lehetőségei és korlátai
Az előadás bemutatja a jog természetét, hatásmechanizmusát és a jogértelmezés folyamatát. Képet ad továbbá arról, hogy a jog hogyan tud megfelelő eszközzé válni a társadalom működésének a szervezésében.
Előadó: Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék
Helyszín: Főépület 252-es terem
13:00–13:45
Kerekasztal beszélgetés a COVID-járvány jogi és társadalmi hatásairól
A járványokkal kapcsolatos jogsértéseket régtől fogva büntetik. A 2020-ban kitört Covid19-világjárvány ugyanakkor olyan büntetőjogi problémákat vetett fel, amelyek lényegében egy évszázada, a spanyolnátha időszaka óta nem fordultak elő. A törvényhozóknak pedig gyorsan és hatékonyan kellett reagálniuk a járványügyi helyzetre, amely a büntetőjog és a szabálysértési jog területén olyan lényeges újításokat hozott, mint például a hatósági karantén, a kijárási korlátozások, a maszkviselés szabályait megszegő, avagy az álhíreket terjesztő személyek szankcionálása.
A koronavírus hatására a bezártság és a különféle korlátozások a mindennapi életünk részévé váltak. De mi történt mindeközben azokkal, akik a szabadságuktól eleve meg vannak fosztva? Milyen kihívások elé állította a pandémia a büntetés-végrehajtási szervezeteket? Hogyan érintette a járvány a fogvatartottak és szeretteik életét?
A COVID nagyon erősen korlátozta a személyek, munkavállalók szabad mozgását az EU-n belül, azaz az uniós mobilitást. Sok szolgáltatás megszűnt, amelyeket döntően mobil munkavállalók láttak el (gondoljunk a turizmusra, a hotelszolgáltatásra, a feldolgozóiparra, a szállításra), ráadásul lezárták a határokat is, így azok is nehezen tudtak mozogni, akiknek megmaradt az állásuk. Több tízezer fővel csökkent a mobil munkavállalók száma csak Magyarországon, uniós szinten milliós nagyságrendről beszélhetünk. Voltak azonban pozitív következmények is, ide sorolható a távmunka hihetetlen előretörése: Magyarországon 15-szörös volt az így foglalkoztatottak számának a növekedése, és az EU-ban is globálisan növekedés mutatkozott. Reméljük, ez a pozitívum megmarad, és igaz lesz, hogy tényleg minden rosszban van valami jó!
A pandémia mind rövid, mind hosszú távon jelentősen hatott hétköznapjainkra a közigazgatási jogban is, gondoljunk csak a járványügyi korlátozások és érvényesítésük keretein túl az ügyintézésre, az elektronikus megoldásokra, a szolgáltatások biztosítására és azok új kihívásokhoz igazítására, új szervezeti megoldásokra.
A COVID-19 járvány politikai kérdés is, hiszen minden az, ami emberek közötti kapcsolatokat érint. Egy járvány esetében különösen fontos a politika működése, hiszen gyors és hatékony döntéseket várnak a választók. Demokráciák vagy diktatúrák képesek hatékonyabban kezelni a válságot? Hallgasson-e a szakértőkre a politikus, és ha igen, akkor járványügyi vagy gazdasági szakemberekre? Országos összefogást eredményez a kivételes járványhelyzet vagy a kormány-ellenzék megosztottság fennmarad a kivételes helyzetben is? Lassú vagy alapos az Európai Unió a járványkezelésben? Hogyan ad választ a rendkívüli kihívásokra az egészségpolitika vagy az oktatáspolitika?
A kerekasztal-beszélgetés során ezeket a főbb kérdéseket tekintjük át, különös tekintettel a más jogágakhoz való kapcsolódás kérdéseire.
A kerekasztal résztvevői:
Ambrus István egyetemi docens, Büntetőjogi Tanszék
Arató Krisztina egyetemi tanár, Politikatudományi Intézet
Gellérné dr. Lukács Éva adjunktus, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék
Hoffman István egyetemi tanár, Közigazgatási Jogi Tanszék
Ivanics Zsófia tanársegéd, Kriminológia Tanszék
A beszélgetést vezeti: Gönczi Lili joghallgató, az ELTE ÁJK-n működő Covid-kutatási munkacsoport közreműködője
Helyszín: Főépület 252-es terem