Alumnus évfordulók
Kitaibel Pál
Kitaibel Pál magyar botanikus és kémikus 200 éve, 1817. december 13-án halt meg. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott, összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Az egyetem vegytani-növénytani tanszékén adjunktus volt, amelynek egyik feladata az egyetemi botanikus kert, vagyis a Füvészkert gondozása volt. 1807-ben nevezték ki a Füvészkert igazgatójává. Kutatásait összefoglaló műve Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae (Magyarország ritka növényeinek leírása és képei) címmel jelent meg latin nyelven. Halála után herbáriuma 15000 lapnyi hagyatékát József nádor vásárolta meg, hogy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. Ez a gyűjtemény lett a később önállóvá váló Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának alapja, nemzeti kincsünk egy része. 1987-ben Kitaibel emlékének adózva, az ELTE Ásványtani Tanszékén egy újonnan kidolgozott, a vulkáni tevékenységet utánzó eljárással szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki Kitaibel mellszobrának másolatát, és azt a Füvészkertben helyezték el.
Devecseri Gábor
1917. február 27-én, 100 éve született Devecseri Gábor, akit leginkább az ókori klasszikusok kiváló fordítójaként ismerünk. 1939-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem görög–latin szakán, 1941-ben szerezte doktori címét, 1946-tól pedig tanársegédként dolgozott az egyetem görög tanszékén. Az egyik legkiválóbb magyar műfordítóként az ő tolmácsolásában ismerhetjük többek között Catullus összes versét, Ovidius Átváltozások című művét, több tucat antik drámát, valamint a két homéroszi eposz, az Iliász és az Odüsszeia modern műfordítását is, melyekért 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Közel ezer mű magyar fordítása köthető a nevéhez, de költőként és íróként is hatalmas az életműve.
Varga Edit
1917-ben, 100 éve született Varga Edit vegyész, a magyar gyógyszeripar kiemelkedő személyisége. Eötvös- és Állami díjas, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. vezérigazgatója volt 1957-től 1986-ig. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az utolsó izraelita hallgató, aki az 1943/44-es tanév végén vizsgát tett, Pick Edit vegyész volt, aki később a Varga Edit nevet használta. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár vállalatot a magyar, KGST- és világpiac nélkülözhetetlen szereplőjévé tette, miután vezetése idején beolvasztották a vállalatba a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalatot, így ettől kezdve mezőgazdasági kemikáliák előállításával is foglalkoztak. Az 1970-es évek elejétől Dorogon készültek a Fabulon fantázianév alatti kozmetikai cikkek is. Szintén a hetvenes években, 1977-ben hozták forgalomba a vállalat eredeti készítményét, az értágító hatású Cavintont.
Felletár Emil
1917. február 15-én, 100 éve hunyt el Felletár Emil gyógyszerész, vegyész, a törvényszéki toxikológia elismert művelője. A Pesti Tudományegyetemen 1857-ben gyógyszerészi, majd 1862-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. 1883-tól az Országos Művegyészeti (Orságos Bírósági Vegyészeti) Intézet vezetője. Nevéhez, tevékenységéhez fűződik az Országos Bírósági Vegyészet (ún. Művegyészeti Intézet) megalapítása. Őt tekintjük a törvényszéki igazságügyi toxikológia hazai megalapítójának, a magyar kriminológia úttörőjének. Tudományos kutatásai közül kiemelkedik a vérfoltok felismerésére, illetve azonosítására szolgáló eljárása. Felismerte a metilalkohol mérgező hatását, és ezért a nevéhez fűződött a metanol tartalmú kozmetikumok forgalmazásának betiltása.
Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor
1967. november 20-án, 50 éve hunyt el Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus. A 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb botanikusa, jelentős növényföldrajzi és vegetációtörténeti kutatások fűződnek a nevéhez, ősnövénytani vizsgálataival pedig iskolát teremtett. Gyűjtéseinek és kutatásainak eredményeként a múzeumi növénytár ősnövénygyűjteménye megkétszereződött. 1942-ben nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatójává. Tudományos kutatásai során főként florisztikával és növényföldrajzzal foglalkozott, paleobotanikai munkásságának homlokterében a harmadidőszak, azon belül is a miocén kori szarmata emelet növényvilága állt. Neki köszönhető számos magyarországi ősnövénylelőhely feltárása és feldolgozása.
Cholnoky László
1967. június 12-én, 50 éve hunyt el Cholnoky László Kossuth-díjas magyar vegyész és gyógyszerész. 1924-ben szerzett a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerészdoktori diplomát. Kutatási területe elsősorban a karotinoidok kémiája. Winkler Lajossal közösen számos általuk izolált karotinoid festék szerkezetét állapították meg. Jelentős érdeme még, hogy Zechmeister Lászlóval az elsők között vezette be a kromatográfiás módszert a preparatív szerves kémiába. 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Négy éven keresztül az Orvostudományi Egyetem rektora volt és éppen erre az időszakra esett az egyetemi klinikák modern épületének építése, felszerelése, berendezése.
Kodály Zoltán
1967 március 6-án, 50 éve hunyt el Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató. 1900 szeptemberétől a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára járt, valamint lakója volt az Eötvös Collegiumnak. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. 1919-ben a Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. 1923-ban két hónap alatt készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. 1906-ban ismerte meg Vikár Béla fonogram gyűjteményét, amelynek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva. Kodály Zoltán népzenekutatói munkássága zeneszerzői tevékenységével párhuzamosan, azt megtermékenyítve bontakozott ki már 1905-től. A trianoni határok sajnos a népzenei szempontból legértékesebb területeken végzett gyűjtőmunkát tették lehetetlenné. Ez is arra késztette a két zene-folkloristát, hogy Kodály bevezetőjével megjelentessék az Erdélyi magyarság. Népdalok című gyűjteményt 1923-ban. Kodály nem adta fel azonban a népdalgyűjtő falujárást sem: időről időre, főként a Dunántúlon gazdagította gyűjteményét, egészen 1950-ig. Bartók 1940-es távozása után Kodály folytatta a népzenei összkiadás előkészítésének munkáját az MTA keretében. 1951-ben jelent meg Kerényi György szerkesztésében a Gyermekjátékok című kötet. Kodály Zoltánt a Nemzetközi Népzenei Tanács (International Folk Music Council) elnökévé választották 1961-ben és 1964-ben Budapesten tartották az IFMC konferenciáját.
Az összeállítás a teljesség igényére való törekvéssel készült. Örömmel fogadunk minden észrevételt az almamater@alumni.elte.hu e-mail címen.