Amiről a dinoszauruszfogak mesélnek

Nemzetközi együttműködés keretében Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője és kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a Bakony területén 85 millió évvel ezelőtt élt Hungarosaurus és Mochlodon növényevő dinoszauruszok vajon hogyan és milyen típusú táplálékot fogyaszthattak. Kérdés volt, hogy a fogak részletes vizsgálatából egyáltalán mennyire különíthető el két azonos élettérben táplálkozó nagytestű növényevő tápláléka.

A fogak morfológiája, belső szerkezete, a kalkulált fogváltás ráta, emellett a 2D és 3D fogkopási mintázat és a fogkopási ráta együttes elemzése először történt meg dinoszauruszok esetében.

A kapott eredmények világosan mutatták, hogy a két, merőben különböző felépítésű dinoszaurusznál, bár eltérő koronamorfológiával rendelkeztek, a mikrokopási mintázat és fogváltási ráta nagyon hasonló volt. Az igazi meglepetés a fogkopási ráta esetében adódott: a biped, alig 45 kg-os Mochlodon, amely testtömegét tekintve tizenötöde volt a négy lábon járó Hungarosaurusnak, vastagabb zománccal borított fogaiból több mint kétszer annyit koptatott el egységnyi idő alatt, mint az utóbbi páncélozott növényevő. Ez arra utal, hogy bár mindkét forma a talajtól kb. 1-1,2 méteres magasságig érte el a növényeket, a Hungarosaurushoz képest a Mochlodon jóval keményebb, rostosabb növényi táplálékot fogyaszthatott. Feltételezhető továbbá, hogy a kisebb testű, minden bizonnyal gyorsabb mozgású Mochlodon metabolizmusa is gyorsabb lehetett.

A kutatás rávilágított arra, hogy a fogak többféle módszerrel történő együttes elemzése számos új paleobiológiai eredményre vezethet, illetve a fogkopási ráta kiváló proxy lehet a múltbeli növényevő őshüllők táplálékpreferencia-vizsgálatában.

A Nature Scientific Reports folyóiratában megjelent cikk itt olvasható.

További képek az ELTE TTK honlapján láthatók.