Atelier tavasz: Marie-Vic Ozouf-Marignier

A hagyományokhoz híven idén tavasszal is külföldi egyetemekről érkező vendégprofesszorok mutatják be friss könyveiket, kutatásaikat az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszéken. Az "Atelier tavasz" idei utolsó vendége Marie-Vic Ozouf-Marignier, a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) történésze, az ELTE díszdoktora, aki Társadalomtudományok és interdiszciplinaritás: Braudel és azon túl (1947, 1975, 2025) címmel tart francia nyelvű előadást.

Franciaországban az interdiszciplinaritásra a bölcsészet- és társadalomtudományok innovációjának forrásaként tekintettek azt követően, hogy e tudományok meghatározták a saját szakterületüket, és megszilárdították pozíciójukat az intézményrendszerben. Az École Pratique des Hautes Études (EPHE) társadalomtudományokra szakosodott VI. szekciójának létrehozásakor 1947-ben, Lucien Febvre-nek és Fernand Braudelnek is ez volt a célja, az Annales szellemiségének megfelelően, amikor a történelem köré szervezve elosztották a szerepeket az egyes tudományágak között. A VI. szekciót 1975-ben átalakították, és Jacques Le Goff elnökségével létrejött az önálló École des hautes études en sciences sociales (EHESS).

Az átalakítás új tendenciákkal esett egybe, amelyek paradox folyamatot jeleztek: a társadalomtudományok egyre inkább „diszciplinárissá” váltak, miközben más tudományágak hibridizálódtak. Úgy tűnik, az interdiszciplinaritás ekkor érte el a csúcspontját. De csak egy rövid ideig tartó időszakról van szó, mert már az 1990-es évektől több formában is érzékelhető a visszaszorulása, mára pedig az interdiszciplinaritás egyfajta szüntelen hangoztatott varázsigévé vált, miközben gyakorlata igen egyenletlen. Az előadás erről a háromnegyed évszázadnyi folyamatról ad szükségszerűen sematikus áttekintést a földrajztudomány példáján keresztül.