Automatizáció és robotizáció a munkaerőpiacon
Az új technológiák használata által felvetett kérdések közé tartozik többek között, azoknak a munkaerőpiacon való megjelenése – ezt járta körül a tematikus fórum. Az automatizált gyártási folyamatok, illetve a robotok alkalmazása élő munkaerő kiváltására is alkalmas. Vannak olyan munkafeladatok, amelyek akár hatékonyabban is szervezhetők, ha abban alkalmazunk automatizációt vagy roboti munkaerőt. Az automatizáció és a robotizáció két különálló, de mégis összefüggő folyamat. Egy automatizált munkavégzési folyamat nem feltétlenül igényli robotok alkalmazását vagy bonyolultabb programozási feladatok elvégzését. A robotizáció ezzel szemben már eggyel komplexebb folyamatként igényli a szervezést. Ebben az esetben fontos, hogy az adott technológia valamilyen külsővel is rendelkezzen. Az automatizálás és robotizálás esetében az egyik központi téma, hogy ezek milyen mértékben veszik el az emberek munkáját. Több elemzés is vizsgálja a rövid és hosszú távú hatásokat. Az elemzések nem mindig értenek egyet az arányokban, de majd mindegyik végkövetkeztetése, hogy ha rövidebb távon több munkát is vesz el, hosszabb távon többet ad.
A TINLAB rendezvénye két kiemelt kérdéskörre fókuszált: milyen következménnyel jár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása a humánrendszerekben, és milyen hatása lenne ezek alkalmazásának az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben és oktatásügyben.
Különösen az idősgondozásban lenne szükség jelentős mértékű munkaerőre. Már megjelentek azok a robotok is, amelyek interaktívak, és a velük való kommunikáció pozitív hatással van az idős emberekre. A robot ebből a megközelítésből nemcsak ápoló, de bizonyos szempontból társaság és partner is lehet, ami segít a magány és a mentális problémák megelőzésében. Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan kezelendő az ápolt és a robot között kialakuló emocionális viszony? A robotok nem képesek ugyan érezni, de be lehet őket úgy programozni, hogy ennek a látszata meglegyen.
Az oktatás területén is kérdés, hogy ezek a technológiák mennyiben tudják segíteni/kiváltani egy tanár munkáját. Lehetséges ez egyáltalán? Részt tud-e venni az oktatásban, vagy „csak” az adminisztrációban? Mennyire lehet a robot kiegészítő munkatárs? Milyen formában alkalmazhatók a kollaboratív robotok ezeken a területeken? Segítik vagy éppen hátráltatják a munkaerőhiány kezelését? A tematikus fórum keretében ezeknek a kérdéseknek a feltérképezését kezdték meg a résztvevők.
A workshop résztvevőit Prof. Dr. Horváth Zita rektor (Miskolci Egyetem) köszöntötte, ezt követően Prof. Dr. Csák Csilla dékán (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar), a TINLAB projekt szakmai vezetője mutatta be a projekt célkitűzéseit. A pilot projekteket Farsang Zoltán pilot menedzser (TINLAB/Hárfa Alapítvány), a Miskolci Egyetem TINLAB projekt keretében végzett tevékenységét pedig Török Zsuzsanna projektmenedzser foglalta össze.
A résztvevők ezután az Automatizáció és robotizáció a munkaerőpiacon témában hallgattak meg előadásokat: Dr. Trohák Attila intézetigazgató, egyetemi docens (ME, Automatizálási és Infokommunikációs Intézet) és Rabab Benotsmane (ME, GÉIK); Boa László (Digitális Jólét Program, MI Koalíció szakmai vezető); Dr. med. habil. Papp Miklós PhD (főorvos, egyetemi docens); Riczu Zsófia (PhD-hallgató, Országos Onkológiai Intézet).
A tematikus fórum vezetői a Miskolci Egyetemen: Dr. Czékmann Zsolt tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Mélypataki Gábor egyetemi docens (Állam- és Jogtudományi Kar).
