„Az aeroszol-kutatót impresszionista festőhöz lehetne hasonlítani”
Október 17-én átadták az ELTE Természettudományi Karán a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platformot (Budapest platform for Aerosol Research and Training, BpART). Honnan származik a BpART ötlete?
Az aeroszol-kutatás eszköztárát sikerült az elmúlt időszakban fokozatosan fejlesztenünk a Kémiai Intézetben, amely visszatérően felvetette az alkalmas kísérleti helyszín és műszerek megfelelő elhelyezésének kérdését. Arra gondoltunk, hogy munkánkat hatékonyabban tudjuk végezni egy célirányosan kialakított „külső laboratóriumban”. 2013. februárban készítettem el az első terveket, amit azután egyre több munka követett. A beruházást főleg OTKA kutatási projektből valósítottuk meg jelentős kari és intézeti kapacitások felhasználásával. A platformot az ELTE Lágymányosi Campusában az Északi Tömb 2. emeleti, északi teraszán alakítottuk ki. Az átadás alkalmával örömmel gondoltunk vissza az elmúlt időszakra.
Miben tekinthető egyedülállónak a platform?
Igyekeztük olyan műszaki körülmények teremteni, amelyek egyaránt megfelelnek a jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek igényeinek, valamint kielégítik a közeljövő potenciális kísérleteit. Jelenleg három saját üzemeltetésű, korszerű online műszer működik a platformon, amelyek az aeroszol-kutatás széles spektrumát teszik lehetővé: a nanoméretű légköri részecskéktől a városi porig, vagy a koromrészecskéktől a vízoldható szerves összetevőkig. Lehetőségeinket tervezzük tovább bővíteni. A kiértékeléshez és értelmezéshez fontos információkat szolgáltatnak az OMSZ-ELTE városklíma mérőállomása, illetve a MODIS műholdvevő. A BpART különlegessége a sokoldalú lehetőségekkel kapcsolatos.
Melyek a BpART platform céljai?
A BpART többféle célt szolgál: elsődlegesen a levegőkörnyezeti tudományos ismeretek megszerzését és bővítését segíti elő. A kutatási irányok az aeroszol egészségügyi, éghajlati és környezeti hatásait egyaránt magukba foglalják. Szándékaink szerint a BpART ösztönzi fogja a hazai és nemzetközi tudományos együttműködéseinket. A platform a doktoranduszok lehetőségeit is növeli, továbbá elősegíti a végzős egyetemi hallgatók kutatómunkába történő fokozottabb bevonását laboratóriumi gyakorlatok formájában, illetve támogatja a tehetséggondozást TDK munkák során. Az elért eredményeknek sajátos alkalmazása is lehet. Budapest levegőminőségére vonatkozó háttér-információkat és értékeléseket készíthetünk a kerületi és fővárosi döntéshozók számára. Munkánkkal az ELTE-n meglévő természettudományos kutatási potenciált kívánjuk egyrészt növelni, másrészt jobban kihasználni. A platform lehetőséget kínál interdiszciplináris kutatásokra, amelyekhez a szükséges szaktudás és eszközök kivételes formában vannak jelen egyetemünkön.
Hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatómunkába?
A szűkebb csapathoz Weidinger Tamás egyetemi docens (Meteorológiai Tanszék), Németh Zoltán és Kardos Attila doktoranduszok tartoznak velem együtt. Tágabb értelemben számítunk hazai és külföldi kollégákra, illetve érdeklődő és elhivatott kémia, környezettudomány és meteorológia szakos egyetemi hallgatókra is.
A platform a nemzetközi tudományos élet érdeklődését is felkeltette. Milyen együttműködési lehetőségek körvonalazódtak eddig?
Kiváló kapcsolatokat ápolunk az aeroszol tudomány több jelentős kutatócsoportjával, például Belgiumban, Olaszországban, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Svédországban, Svájcban és az USA-ban. Közülük is kiemelkedik a világ egyik vezető szellemi műhelye az aeroszoltudomány területén, amelyet Markku Kulmala professzor – akit 2012-ben az ELTE díszdoktorává avatott – irányít a Helsinki Egyetemen. A múlt héten éppen náluk jártam és sikeres egyeztetést folytattunk a jövő évi együttműködésünkről.
Önnek mi a feladata a kutatás során?
Az igazi aeroszol-kutatót talán egy impresszionista festőhöz lehetne leginkább hasonlítani. Pontos és szakszerű mintavételre, megbízható és körültekintő terepi mérésekre, gondos analitikai munkára van a kezdetekben szükség, amelyek mindegyike egy-egy szín különböző árnyalatait eredményezi apró pontokként a készülő műhöz. Az adatfeldolgozásban és a kiértékelésben aeroszol, illetve légkörkémiai és -fizika ismeretekre és ezek kreatív alkalmazására van leginkább szükség, és hasznos lehet egy kis toxikológia kitekintés is. Ezek a területek újabb színárnyalatokat és újabb színfoltokat adnak a képhez. A szakember feladata a tarka pontok integrálása egységgé, és megjelenítése egy másik szinten szépséges „aeroszol festményként”. Kiváltságnak érzem, hogy ilyen folyamatokban részt vehetek és ilyen munkákat irányíthatok.