Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia

2020.01.13.
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztrália keleti részén a hivatalos adatok szerint egy Magyarországnál is nagyobb méretű terület égett le az elmúlt hetekben. Pieczka Ildikó meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa a meteorológia szemszögéből vizsgálva foglalta össze a témával kapcsolatos összefüggéseket a masfelfok.hu oldalon megjelent cikkében.

A szakember a helyzet megértéséhez a legfontosabb alapvetéseket tisztázza Ausztrália időjárásával kapcsolatban. Mint írja, a kontinens éghajlatát erősen befolyásolja a körülvevő óceánok hőmérséklete és az azok felett elhelyezkedő légtömegek áramlási rendszerei, valamint az azokban megfigyelhető ciklikus változások. Az egyik ilyen, napjainkban fontos szerephez jutó rendszer a térségben az indiai-óceáni dipólus, mely az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokra utal.

Jelenleg rekord erősségű pozitív fázisa figyelhető meg, mely Ausztrália középső és délkeleti részein az átlagosnál kevesebb csapadékkal jár együtt. Az antarktiszi oszcilláció is különösen erős. Ennek pozitív fázisában az erős nyugati szelek sávja dél felé, az Antarktisz irányába tolódik el, minek hatására

a szokásos téli csapadék nagy része nem a szárazföld, hanem az óceán felett hull.

Mindezek mellett az előző évben a monszunesők a szokásosnál később érkeztek, így a kontinens belső részein több hő tudott felhalmozódni – olvasható a cikkben.

Délkelet-Ausztráliában már 2017 óta tart az aszály, amire a meteorológiai mérések kezdete óta még nem volt példa. A talaj és a növényzet kiszáradt, így pedig könnyebben lángra kapott. Mindemellett több hőmérsékleti rekord megdőlt, mivel erős nyugati szelek szállítottak forró, száraz levegőt Ausztrália belső területei felől a keleti partokra. A szárazság sem segít:

ha kevesebb a nedvesség, ami elpárologhat, kisebb a hűtő hatása is.

Pieczka Ildikó arra is kitért, hogy a bozóttüzek nyomán – nagy kiterjedésüknek és hőmérsékletüknek köszönhetően – heves feláramlási folyamatok indulhatnak meg, aminek következtében aztán zivatarfelhő képződhet, annak minden velejárójával. A tüzek környezetében a környező levegő száraz, így a felhőből hulló csapadék egy része még azelőtt elpárolog, hogy elérné a felszínt. Emellett az áramlás által felkapott parázs, a szél vagy a villámlások további tüzeket eredményezhetnek. A zivatarfelhő kialakulása, fejlődése, valamint maga a zivatar az esősávokkal és a villámokkal igen jól látható az alábbi videón:

Az ausztrál meteorológiai szolgálat 2018-as jelentése szerint az ország átlagos középhőmérséklete egy fokkal magasabb az 1910-es szinthez képest, a klímajelentés többek között a szélsőséges hőhullámok és száraz időszakok gyakoribbá válására figyelmeztet. A jövőben várhatóan nagyobb valószínűséggel lesznek veszélyes erdőtüzek, mint idáig voltak.

A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
Borítókép: Pixabay