Az egyetemista lánytól a tudós nőig

2017.11.07.

Magyarországon a 20. század elején még ritkaságszámba mentek a nők az egyetemi előadótermekben, de az 1930-as évekre már szélesebb körben is elfogadottá vált az egyetemista lány és a tudós nő jelensége – ennek oka részben pontosan ezeknek a nőknek a sikere volt. Papp Barbara és Sipos Balázs, az ELTE BTK munkatársai ezt a folyamatot és hátterét tárják fel a „Modern, diplomás nő a Horthy-korban” című monográfiában.

A 2017. október 26-i könyvbemutatón a művet megjelentető Napvilág Kiadó igazgatója, Schneider Márta köszöntötte a résztvevőket, majd Fábri Anna, a Magyar Tudományos Akadémia Nőtörténeti Munkabizottságának elnöke ismertette és méltatta a munkát a két szerző segítségével az ELTE BTK Kari Tanácstermében.

Fábri Anna a könyv erényei közül elsőként annak újfajta megközelítéseit és kérdésfeltevéseit emelte ki, amelyek a műben tárgyalt korszakon is túlmutató diskurzust indíthatnak el a nőtörténetről és a nőtörténet-írásról. A további pozitívumok közé sorolta többek között a Horthy-kor női emancipációt elősegítő intézményeinek hiánypótló jellegű feltérképezését, illetve azt a megértő, előítéletektől mentes attitűdöt is, mellyel a mű a nőtörténet és a korszak iránt viseltetik. Fábri Anna felhívta a figyelmet arra, hogy a könyv egyes fejezeteit érdemes külön-külön szempontok alapján értékelni, minthogy a fejezetek is különböző léptékeket alkalmazva járják körül a tárgykört: míg bizonyos részek egy szűkebb résztémát fejtenek ki lezárt és koherens módon, addig mások a nőtörténeti kutatás egésze szempontjából releváns, nyitott kérdéseket vetnek föl. Előbbiek között említette az ELTE (Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem) egyetemi magántanára, Magyary Zoltánné Techert Margit életútját bemutató részt, az utóbbiak között pedig a nőtörténet korszakolásával foglalkozó, modellalkotó fejezetet.

A könyv megközelítési formáinak bemutatását követően a szerzők vették át a szót, s elmesélték a mű keletkezéstörténetét. Papp Barbara, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tudományos ösztöndíjasa még egyetemi tanulmányai során kezdett el nőtörténettel foglalkozni, azon belül is először a Magyar Női Szemle című folyóirattal, illetve főszerkesztője, Magyary Zoltánné Techert Margit pályafutásával. E két témának a könyvben külön fejezeteket szentelt. Sipos Balázs, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék oktatója, a Nőtörténeti Kutatóközpont vezetője a médiatörténet perspektivájából kezdte el vizsgálni a két világháború közötti nőkérdést, s az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének konferenciáján tartott nőtörténeti előadását követően kereste meg Papp Barbara a közös munka reményében.

Sipos Balázs a Horthy-korszakhoz kapcsolódó nőtörténeti kutatások folytatását, kiterjesztését is tervezi.

Ehhez jó kiindulási alap e kötet, amely egyfajta „telefonkönyvként” is szolgál, melyben a kutatók további olyan szereplőkre találhatnak, akiknek az életútját érdemes lenne feldolgozni a későbbiekben. Az 1920 előtti, valamint az 1945 utáni időszakkal való folytonosság is kifejtésre váró téma, amint azt az előadók és a hozzászólók is megállapították.

Forrás: BTK Nőtörténeti Kutatóközpont