Az életreform-mozgalmak hatása a művészetekre

2020.10.22.
Az életreform-mozgalmak hatása a művészetekre
Különleges angol nyelvű kiadványt jelentetett meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, alapjául a Neveléstudományi Intézet OTKA-kutatása szolgált.

Hidden Stories. The Life Reform Movements and Art címmel megjelent az a nagyszabású munka, amely a Műcsarnok 2018-ban megnyílt kiállítását záró nemzetközi konferencia előadásait foglalja össze. (A kiállítás anyagából azóta egyébként háromdimenziós, virtuális tárlat is készült.)

A kiállítás alapja az a kutatás volt, amelyet 2004 óta folytatott az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoportja. A tanulmányok olyan érdekes és eddig rejtett kérdéseket boncolgatnak, mint hogy milyen kapcsolatban álltak a múlt századforduló művészei az életreformmal, például a vegetarianizmussal vagy a természetgyógyászattal. 

A kiadvány öt nagyobb témakörbe rendezi a magyar és külföldi kutatók tanulmányait. Az első fejezet az életreform magyar és nemzetközi vonatkozásait kutató értekezéseket tartalmazza, bemutatja, hogyan alakítja át az európai ember az életét, milyen kiutakat talál a válsághelyzetből: visszatér a természethez, megismeri a saját testét.

A második fejezet a reformpedagógiai mozgalmak és az életreform kapcsolatát, a művészetekre gyakorolt hatását vizsgálja, feltárja a korszak alkotóinak életmódbeli, vallási, spirituális és művészeti mozgalmakban betöltött aktív szerepét (a vegetáriánus Kodály Zoltán; gyermekszoba design, nevelés és utópia).

Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895.
Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018

Több tanulmány foglalkozik az ezotéria, a keleti vallások és az életreform kapcsolatával, de külön fejezetet szenteltek a mozgalmak irodalomban betöltött szerepének is. Kiderül például, hogy a Pető-módszer megalkotója a természetgyógyászat és az okkult mozgalmak elkötelezett híve volt. A zárófejezet a Gödöllői művésztelepről és a kertvárosi mozgalomról szóló értekezéseket tartalmazza.

A kutatócsoport munkatársai (Kempf Katalin, Németh András és Vincze Beatrix) által szerkesztett, közel 400 oldalas angol nyelvű tudományos munka az OTKA, a Magyar Művészeti Akadémia és az ELTE PPK támogatásával jelent meg.

Forrás: ELTE PPK
Borítókép: Vaszary János: Csendélet keleti porcelánnal, 1926 (magántulajdon, a Kieselbach Galéria közvetítésével)