Az első hazai dinoszaurusztojás-leletek
Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője és kutatótársai az iharkúti ásatásokon pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező leletet találtak. Bármilyen aprónak és töredékesnek tűnt, annál értékesebbnek bizonyult ez a maradvány, hiszen mára kiderült, hogy nem másról van szó, mint fosszilis dinoszaurusztojásról, amelyhez hasonló még nem került elő Magyarországon.
Egy dél-koreai kutatócsoport is bekapcsolódott az iharkúti ásatásba, amelynek során több ezer késő kréta kori, vagyis nagyjából 85 millió éves fosszilis tojáshéjtöredék ástak ki. Ezek alaktani, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatának látott neki öt évvel ezelőtt munkatársaival Prondvai Edina, az MTA–MTM–ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
A kutatóknak sikerült cáfolniuk a korábban népszerű elméletet, mely szerint ez a tojáshéjtípus kihalt, gekkószerű gyíkoktól származik. Kiderült ugyanis, hogy
a felületén látható rücskök és kiemelkedések megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj-töredékeken látható díszítettséggel.
Prondvai Edináék 2020 elején megjelent publikációjukban kristályszerkezeti vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta kori európai szigetvilágban elterjedt és gekkótojáshéjnak gondolt leletek is madárszerű dinoszauruszokhoz, vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoznak.
A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy Ősi Attila csapatának apró, ovális fosszíliája különlegesebb, mint gondolták. „Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusztojást” – emlékszik vissza Prondvai Edina.
A microCT-felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét. Ugyan a dinótojás szó hallatán görögdinnye méretű tojásra számítanánk, a varjútojás méretű első magyar példány sem okozott csalódást a kutatóknak.
Az apró, 85 millió éves első magyar dinoszaurusztojás különböző nézetekben. Fotó: Szabó Márton
„A tény, hogy egy ennyire pici tojás maniraptora dinoszaurusztól származott, és hogy mérete ellenére megőrződött, már önmagában is rendkívül érdekes. A héjtöredékek gyakoriságával együtt ez arra utal, hogy ezek az állatok az egykori folyópart közelében és talán telepesen fészkeltek – magyarázza Prondvai Edina. – Ezek az eredmények nem csupán új megvilágításba helyezik a madárszerű dinoszauruszok késő kréta kori európai elterjedéséről alkotott nézeteinket, de felhívják a figyelmet az apró, töredékes leletek tudományos jelentőségére is.”
Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításán lesz megtekinthető.
A kutatók közleménye a Papers in Palaeontology szaklapban jelent meg.
Forrás: MTA
Borítókép: A Pseudogeckoolithus tojások és a feltételezett tojásrakó maniraptora dinoszaurusz rekonstrukciója. Illusztráció: Julius Csotonyi