Az első öt év – kutatóink szemével
2012. január elsejével hatályba lépett Magyarország új Alaptörvénye, amelynek hatásáról, tapasztalatairól gyűjtötték az észrevételeket, tapasztalatokat és véleményeket a program résztvevői. Az eredményekről 2017. november 29–30-án csaknem 20 szakmai előadásban egy konferencián számoltak be. A megjelenteket a két szervező intézmény nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte. Sulyok Tamás kiemelte: az Alkotmánybíróság és a Kúria a pályázat meghirdetésével és a konferencia megrendezésével egyedülálló fórumot teremtett arra a párbeszédre, melynek keretében az Alaptörvénnyel kapcsolatos nézőpontok ütközni tudnak. Az eleven párbeszéd megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke is, aki elmondta, sem a Kúria, sem pedig az Alkotmánybíróság önálló célja nem teljesíthető, ha a két fórum ellenkező jogi irányba halad. A legfőbb bírói fórum vezetője szerint ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni és elemezni kell a joggyakorlat folyamatait.
Az ELTE Alkotmányjogi Tanszékét és a tanulmányok szerzőit a konferencián Chronowski Nóra tanszékvezető egyetemi docens, Somody Bernadette adjunktus, valamint Szentgáli-Tóth Boldizsár, Milánkovich András és Mécs János doktoranduszok képviselték. Chronowski Nóra a tanszék közreműködésével elkészült tanulmányok témáját, valamint a jogállamiság egyes garanciáinak érvényesülését ismertette, Somody Bernadette pedig a valódi alkotmányjogi panasz egyes kérdéseit taglalta. Szentgáli-Tóth Boldizsár és Milánkovich András az Alkotmánybíróság népszavazáshoz való joggal kapcsolatos szerepéről tartott rövid ismertetést, Mécs János pedig az alkotmányjogi panasz választójog érvényesülése kapcsán játszott szerepéről beszélt.
Forrás: alkotmánybíróság.hu