Az ELTE Covid-felmérésének aktuális eredményei

2021.11.24.
Az ELTE Covid-felmérésének aktuális eredményei
Az ELTE Covid19-járványérintettségének monitorozására a 2021. szeptember 6-i héttől kezdve az Egyetem heti kérdőívvel méri fel polgárainak Covid19-státuszát, illetve a járvány egyetemi terjedésére vonatkozó (informális) tapasztalataikat. A november 22-ig gyűjtött adatokat Müller Viktor biológus, a TTK dékánhelyettese, az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület tagja összegezte.

Az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, és a válaszok jelentős része nem igazolt laboreredményen, hanem a kitöltő vélekedésén alapszik (az ilyen típusú kérdések szélesebb merítésben, de kevésbé megbízható információt adnak). A friss adatok alapján az egyetemen a fertőzési arány a stabilizálódás jeleit mutatja. Az egyetemvezetők, köztük a kari vezetők hetente, valamennyi kérdőív kérdésre kiterjedő, részletes tájékoztatást kapnak a felmérés eredményéről.

Az ELTE a kérdőív kitöltését heti rendszerességgel kérte az egyetemi polgároktól, az alábbi ábra így egyhetes ciklusok kitöltéseinek számát viszonyítja az egyetemi polgárok teljes számához (38 156 fő). A heti ciklusok hétfőn 10 órakor záródnak.

A Covid státuszra vonatkozó kérdésre három lehetséges válasz adható: a kitöltő

  1. PCR vagy antigén teszttel igazolt aktív COVID-19 fertőzött;
  2. úgy gondolja, hogy fertőzött, de bizonyító teszteredmény nem áll rendelkezésére;
  3. tudomása szerint jelenleg nem fertőzött.

Az alábbi diagram az 1. válaszokat röviden „teszt+” esetként jelöli – ezek esetében tekinthető megbízhatónak a fertőzöttség ténye. Az 1. és a 2. válaszokat összesíti az „összes” (potenciális) Covid-esetszám. A következő ábra együtt mutatja a teszt+, illetve az összes potenciális Covid-eset százalékos arányát, hétnapos mozgóátlaggal (adott naphoz a megelőző hét nap kitöltéseiből számol arányt, a leginkább elterjedt Covid-grafikonokkal egyezően). A teszt+ válaszok alá-, a vélekedésen alapuló válaszok valószínűleg fölé becsülik a valós fertőzöttségi arányt a válaszadók körében. (November első csütörtöki napján nem ment ki a szokásos, a kérdőív kitöltésére felhívó levél, ezért a kitöltési arány nagyon lecsökkent és megnőtt az esetszám. Feltételezhető, hogy a körlevél nélküli héten nagyobb arányban keresték meg és töltötték ki a kérdőívet azok, akik fertőzöttek voltak. Amikor a kitöltési arány megnőtt, a jelentett Covid-esetek aránya visszaesett. A november 8-i kiugró csúcsra ezért úgy kell tekinteni, hogy az adatszolgáltatási hiba következménye; a hosszabb időtartamú trendet kell figyelni.)

A Covid-pozitív (vagy gyanús) esetekben a kérdőív rákérdez arra is, hogy volt-e arra mutató jel, hogy a kitöltő a fertőzést az ELTE területén kapta-e el, vagy ott továbbadhatta-e. Ez az adat különösen óvatosan kezelendő, hiszen a fertőzötteknek jellemzően csak az átadódás lehetőségéről (nem a tényéről) lehet információja, és a járvány jelenlegi terjedése mellett minden érintett más, egyetemen kívüli helyzetekben is találkozhatott a vírussal. A kérdőívekben kiugróan magas számmal a kislétszámú oktatási órákat jelölték meg a lehetséges átadódás helyeként. Erre reagálva a JOKT új átmeneti sajátos tanulmányi és vizsgaszabályozást (TVSZ) adott ki.

Az alábbi ábra arányszámként mutatja, hogy az adott időszakban jelentett Covid-fertőzöttek hány százaléka lehetett érintett ELTE helyszínű átadódásban (hétnapos intervallumok átlagával számolva). A kék színű görbék azt jelölik, hogy a Covid-fertőzött kitöltő úgy vélte, hogy az ELTE-n kaphatta el a vírust; a piros színű görbék azt mutatják, hogy a Covid-fertőzött azt gondolja, hogy az ELTE területén továbbadhatta a vírust. A folytonos vonalak a teszttel igazolt esetekre, a szaggatottak az összes potenciális esetre vonatkoznak. Az arányszámok természetesen csak a kérdőívet kitöltők körét jellemzik.

A kérdőív november 9. óta rákérdez arra is, hogy a feltételezett (bármilyen irányú) átadódási események milyen arányban történtek maszk nélkül (-/-), illetve úgy, hogy az egyik (+/-) vagy mindkét (+/+) fél maszkot viselt. Azoknál a találkozásoknál, ahol mindkét fél maszkot viselt, jó eséllyel kizárható az átadódás, és valószínűbb, hogy a fertőződés az ELTE-n kívül történhetett. Az alábbi ábra az összes kitöltésre vonatkozóan mutatja a maszkviselés statisztikáit a különböző átadódási helyszíneken (összegezve a feltételezett fertőződés és továbbadás eseteit - nincs jelentős eltérés a két eset között). Az oktatás két oszlopa az oktatási tevékenység létszáma (húsz fő alatt vagy fölött) alapján bontott esetszámokat mutatja.

Az utolsó héten nem volt karanténban a teszttel diagnosztizált Covid-fertőzöttek 9.3%-a, az összes (diagnosztizált vagy vélekedésen alapuló) Covid-fertőzött 36.3%-a, valamint (Covid-státusztól függetlenül) az enyhe légúti tüneteket mutató válaszadók 73.8%-a, és az erős légúti tüneteket mutató válaszadók 38.9%-a. Ezért ismételten és nyomatékosan emlékeztetünk minden egyetemi polgárt, hogy az Egyetem épületeit, létesítményeit, tanóráit kizárólag egészséges, a koronavírus-megbetegedés tüneteit nem mutató személy látogathatja, és a közösségi helyiségekben (így különösen tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk szabályos használata mindenki számára kötelező (az órát tartó oktató kivételével)!

A következő oszlopdiagram a Covid+ teszteredményt jelentő válaszadók körében mutatja a légúti tünetek eloszlásának időbeli alakulását, a tünetmentes esetek arányát is feltüntetve. Enyhe tünetnek minősül a köhögés, erősnek pedig a láz, a nehéz légzés és az egyéb „influenzaszerű tünetek”.

Kérjük az egyetemi polgárokat, továbbra is töltsék heti rendszerességgel a kérdőívet!