Az ELTE hidrogeológusai az IAH konferenciáján

A konferencián több mint 500 nemzetközi résztvevő volt jelen, akik 7 plenáris előadást és számos prezentációt tartottak. A párhuzamosan futó szekciókban 8 téma köré csoportosuló bemutatókat tartottak, a napokat pedig poszterszekciók zárták. Az előadások között több olyan nemzetközi projektet is bemutattak, mint a DARLINGe és a KINDRA, melyeknek magyar résztvevői is vannak.

Az idei konferencia fókuszában a felszínalatti víz mint örökségünk és a fenntartható vízhasználat állt.

Ehhez kapcsolódóan a résztvevők megismerkedhettek ősi vízszerzési módszerekkel, szent forrásokkal, a nagyvárosok vízellátásával és a vízkészlet védelmének problémájával is. A konferencia további témái között szerepelt a tengerparti vízadók kutatása, valamint a karsztos területek több új vizsgálati módszere, a felszínalatti víztől függő ökoszisztémák kutatása és sérülékenysége, víz, élelmiszer és gazdaság nexusa, a felszínalatti vízáramlások modellezése, a termál- és ásványvizek vizsgálata, a szénhidrogén–kutatás.

A Professzúra munkatársai közül Erőss Anita a Budai termálkarszt hidraulikai helyzetét mutatta be, amely a speciális viszonyok miatt végbemenő barlangképződési folyamatokat magyarázza. A Villányi termálkarszt területén szintén találhatók hipogén barlangok, mondta el, melyek kialakulásának elsődleges vízkémiai és hidraulikai hátterét is kutatják. Tóth Ádám előadásában a Balaton felszínalatti vizektől való függését tárgyalta. Vízmérleg-számításokat, hidraulikai adatfeldolgozást és numerikus szimulációt alapul véve mutatta be az eredményeket: a korábbi feldolgozások gyakorlatilag teljesen elhanyagolták a felszínalatti vizet mint komponenst.

Csondor Katalin a radon mint természetes nyomjelző jelentőségét mutatta be poszterén. Kutatásában a Molnár János-barlangban egy lehetséges, eddig fel nem fedezett járat jelenlétét és az aktív keveredési zóna közelségét mutatta ki a radionuklid segítségével. Bodor Petra két in situ kísérlet eredményeit prezentálta: a termálvíz biológiai és kémiai kiválásait vizsgálták a vízkinetika függvényében. A természetes kiválások analógiaként használhatóak a termálvizet termelő kutakban és geotermikus rendszerekben megjelenő biofilm és vízkő megismerésében.

A résztvevők a környék hidrogeológiai érdekességeit is meglátogatták. Mljet szigetén a blatinákkal ismerkedhettek meg: ezek a tavak kapcsolatban állnak a tengerrel, azonban döntően csapadékból töltekeznek, vizüket a sziget lakóinak vízellátására használják sótalanítási eljárások után.

Blatina és az azt körülvevő karbonátos rétegsor Mljet szigetén

A Professzúra munkatársai egyúttal az IAH Regional Groundwater Flow Commission képviseletében szekciót is szerveztek, melynek egyik szekcióelnöke a Commission titkára, Tóth Ádám volt. Az ELTE-s résztvevők a tagozatot is népszerűsítették: a Tóth-féle hidrogeológia újításait bemutató könyv terveit a kiadóval egyeztették, a jövő évi dél-koreai konferencia szervezőivel lehetséges szekcióterveket vitattak meg. Az IAH vezetősége a tagozat és a Professzúra közös munkáját rendkívül pozitívan ítélte meg.

A konferencián való részvételt a Tempus Közalapítvány Campus Mundi ösztöndíja tette lehetővé.