Az erdőtüzek matematikája

Az erdőtüzek, lavinák, földrengések, tőzsdekrachok) viselkedésében van valami közös. A veszélyes anyag, például a gyúlékony fa, a hó, a tektonikus feszültség, a körbetartozás lassanként gyülemlik, de időnként előfordulnak váratlan események: belecsap a fába a villám, megroppan a hó, megreccsen a föld, csődbe megy egy cég, ami láncreakciót indít be: újabb fák gyulladnak meg, a lavina egyre nagyobb, a föld továbbhasad, a cégek dominószerűen bedöntik egymást. A végén persze a rendszer újra lenyugszik. Majd megint gyűlni kezd a probléma, és újabb láncreakció indul be. E rendszerek közös tulajdonsága az önszerveződő kritikus viselkedés: az erdő például olyan állapotban tartja magát, mely a biztonságos (szubkritikus) és a katasztrofálisan tűzveszélyes (szuperkritikus) állapotok közötti határállapotnak (kritikus állapot) felel meg. A jelenség leírható egyszerű matematikai modellel, az egy időben fejlődő véletlen hálózattal (gráf): a hálózat linkjei mentén terjed a tűz, leégetve a linkeket. 

Ráth Balázs a BME Sztochasztika tanszékén szerezte PhD-diplomáját 2010-ben. Kutatási területe a valószínűségszámítás. Az ETH Zürich Egyetemen, majd a University of British Columbián volt posztdoktor kutató. 2014 óta újra a BME munkatársa. A Véletlen térbeli folyamatok és kölcsönható részecskerendszerek makroszkopikus viselkedése című NKFI fiatal kutatói témapályázat vezető kutatója 2017-től 2021-ig.