Az Év Ősmaradványa, 2016 – a Szent László pénze

A földtörténeti újkor közepén, mintegy 50 millió évvel ezelőtt a Föld jelentős részét beborító Tethys-óceánban élték virágkorukat az őslénytan által nummuliteszeknek nevezett óriás egysejtűek. Az átlagosan 20-30 mm átmérőjű mészházaik főleg az egykori eocén tenger meszes üledékeiben milliárdszámra maradtak meg a világ számos helyén. Nagy tömegben megtalálhatóak a Kárpát-medencében is (Dunántúl, Felvidék, Erdély).

A jellegzetes lencse, érme, korong alakú nummuliteszeket az ókortól kezdve kővé vált lencséknek, pénzeknek hitték, esetenként történelmi személyekhez vagy természetfeletti lényekhez kötött nevekkel illették, eredetüket pedig gyakran mondákkal magyarázták. Magyarországon leginkább Szent László pénzeinek nevezték ezeket az ősmaradványokat. A velük kapcsolatos monda első ismert változata a XV. századból való. A történet ezt követően a folklórban, a szépirodalomban (prózában és versben), valamint egyházi énekekben egyaránt előfordul – napjainkig.

Vetített képekkel illusztrált előadásában a fentieket fogja részletesen kifejteni dr. Hála József geológus, technikus és néprajzkutató.  

Szeretettel várjuk érdeklődő nyugdíjasainkat az előadásra. Kérjük, előzetes jelentkezését nyugdijasklub@alumni.elte.hu e-mail címen.

Nagy Béláné B. Judit klubvezető