Az ókor zenéje és hangszerei 1.

Az ókor zenéje és hangszerei 1.
05/02

2019. május 02. 10:30 - 12:00

III. emelet B/19. tanterem (1053, Budapest, Kecskeméti utca 10-12.)

05/02

2019. május 02. 10:30 - 12:00

III. emelet B/19. tanterem (1053, Budapest, Kecskeméti utca 10-12.)


Az ELTE Nyugdíjasklub sok szeretettel várja tagjait Frey Gyula zenei témájú előadására.

Nem tudjuk, hogy ki volt az az első ember, aki énekelt, zenélt, hangszert készített. Csak feltevésekbe bocsátkozhatunk. Mindenesetre az ókori birodalmakban már fejlett zenei életet találunk. Megismerkedünk egy zeneszerető kínai császárral, aki dallamokat is szerzett, és megparancsolta egy tudósnak, hogy alkossa meg a kínai zene hangelméletét. Megismerkedünk egy másik császárral, aki viszont gyűlölte a zenét, ezért minden zenei gyűjteményt és hangszert megsemmisíttetett és az ellenszegülőket elevenen ásatta földbe. Kiderül, hogy a kínai zene ötfokú (pentaton), meghallgatunk egy ősi kínai himnuszt, ami nagyon hasonlít egy régi stílusú magyar népdal dallamához. Később a hangsor kiegészült idegen, „átfutó” hangokkal. Meghallgatunk egy régi kínai dallamot – és a japán himnuszt – amelyekben szintén előfordul idegen hang. A kínai hangszerek az ásatások szerint sok ezer éve ismeretesek. Az első sípokat madarak csontjaiból, bambuszból készítették. Az ősi vonós-és pengetős hangszereik rekonstruált példányait ma is használják, sőt, külön iskolarendszerben tanítják.

Az egyiptomiaknál is fontos volt a zene. Dallamaikat lekottázni ugyan nem tudták, de a falfestmények bőven bemutatják a papok által használt hangszereket, amelyre a táncosnők táncoltak. A jó zenészeket nagy becsben tartották, sírjaikat a fáraók sírjának közelében találták meg a régészek. A zenére nem is volt külön szavuk: a heka szót a bűbáj, varázslat, zene értelemben használták. A mezopotámiai zenéről már több adatunk is van. Ékírással írt agyaglapok kerültek elő hangszerekkel kapcsolatos szövegekkel, sőt egy dallamtöredéket is meg tudok szólaltatni. Úr város ásatásainál több gyönyörűen kidolgozott arannyal és értékes drágakövekkel kirakott lant és hárfa került elő. Végül meghallgatjuk az Ugaritból előkerült Nikkal-himnusz dallamát (Nikkal a gyümölcsösök istennője) amely kb. 3500 éves, és valószínűleg a zenetörténet első lejegyzett zenéje. Megfejtésén egy amerikai professzornő több mint 15 évig dolgozott.

Az előadásra jelentkezni a kemenesi.kortsmaros@gmail.com  e-mail címre lehet.

Kortsmáros Klári szervező