“Az oktatás, a kutatás és a közgyűjtemények digitális transzformációja felsőfokon”

A konferencia első napján a plenáris előadások azt a kérdést járták körül, hogy hol tart a technológia, és a trendek hogyan gyűrűznek be az oktatásba. Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor elmondta, a konferencia képes egy pillanatképet rögzíteni a gyorsan változó technológiai környezetben. Az idén 33. alkalommal megrendezett esemény többször kitért a korábbi években diskurzus tárgyát képező technológiák penetrációjára, hatására. Ritter Dávid, az ELTE informatikai igzagatója és az EdTech koalíció elnöke plenáris előadásában felvázolta, hol tart ma az oktatásfejlesztés a technológia fejlődésének szemszögéből, majd az ebéd utáni szekció a hibrid oktatás trendjeiről szóló kerekasztal-beszéletésében is képviselte egyetemünket. A délután folyamán rendezett három miniworkshop között az ELTE és az EdTech Koalíció közös szervezésében a “Mesterséges intelligencia az oktatásban” című műhely is választható volt. A közös gondolkodás Chogyelkáné Babócsy Ildikó (OKTIG OTO) előadását követően vette kezdetét: a résztvevők nyolc témakörben reflektáltak azokra a provokatív kérdésekben megfogalmazott problémákra, amelyekkel a mesterséges intelligencia térhódításának köszönhetően az oktatásnak és az oktatásirányításnak szembe kell néznie. A résztvevők workshopon rögzített gondolatai egy, a témában készült döntéselőkészítő szakmai anyag kiegészítéseként és validálásaként élnek tovább.

1. kép: Ritter Dávid, az EdTech koalíció elnökének plenáris előadása

A konferencia második napján az ELTE Bölcsészkaráról Dr. Tószegi Zsuzsanna (ELTE BTK KITI) Okoskönyvtárakról szóló szekcióelőadásából megtudhattuk, hogyan reagál a könyvtár a legújabb digitális kihívásokra (és azt is, hogy mit csinálnak a robotok éjszaka a könyvtárban). Az ebédet követően az ELTE nagyobb projektjei mutatkoztak be egy-egy előadással: Murai Lászlótól (OKTIG) a DOKK (Digitális Oktatás Kompetenciaközpont) projekt keretében fejlesztett EENJOY alkalmazást ismerhettük meg, ami egy komplex kompetenciafejlesztő, immerzívgamifikált hallgatói platform. Az online felület a gamifikáció eszközével ösztönzi az egyetem hallgatóit az aktív közösségi részvételre, kreativitásuk, problémamegoldási- és együttműködési képességük fejlesztésére. A platformba integrált különböző kihívások és feladatok hatékonyan növelhetik a hallgatók aktivitását és motivációját, közösségi elköteleződését. Az egyetemista identitás fakuló húzóereje, az intézmények iránti elköteleződés hiánya, a hallgatói közösségek egyre inkább gyengülő hálózatai joggal kerültek fel a pandémiás évek után az egyetemek problématérképére. A digitális technológia fejlődése és az online platformok elterjedése a sok fejtörés mellett új lehetőségeket is teremt az egyetemi élet számos aspektusában - intézményünk az EENJOY programja is ilyen irányú megoldás.

Az ELTE 2024-ben indult EDUflow egyetemi oktatásmódszertani ösztöndíjprogramját Dr. Tóth-Mózer Szilvia (OKTIG OTO) mutatta be szekcióelőadásában. Elmondta, hogy a két féléves, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet és az Oktatási Igazgatóság együttműködésében életre hívott kurzusdesigner részismereti képzés és a hozzá kapcsolódó oktatásmódszertani oktatói ösztöndíjprogram komoly előrelépés az oktatók oktatói minőségükben való fejlődésének ösztönzésében, megbecsülésében, megerősítésében. A kurzusdesigner mint pedagógiai-módszertani és technológiai kérdésekben egyaránt felkészült szakember fontos szerepet játszik az online tanulási környezetek, szűkebben véve a kurzusok, kurzusfelületek kialakításában.

A szekció harmadik előadójaként Tarcsi Ádám (ELTE IK) az ELTE egy másik, rendkívül aktuális és izgalmas projektjébe, az “okatatási adattó” (Data Lake) fejlesztésébe adott betekintést. Az előadás bemutatta, hogyan gondolkodik az Egyetem az adatok jövőbeli tárolásáról, katalogizálásáról, hozzáférhetőségéről, menedzsmentjéről egy olyan környezetben, ahol a cél, hogy az emberi szakértelem mellé a mesterséges intelligencia is bekapcsolódhasson, például automatizált elemzések segítségével. Koren Balázs (EduTech - ELTE TTK) "Másfél éve élünk együtt a ChatGPT-vel" című előadásában a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásairól, elsősorban a felmerülő problémákról hallhattunk gondolatokat - például azt, hogy komoly hiba a folyamatban, amikor megpróbáljuk átugrani azt a fontos szintet, hogy az eszköz használatát meg kell tanulni, pedagógusoknak és tanulóknak egyaránt. A délután folyamán több előadáson keresztül ismerhettük meg a Digitális Bölcsészeti Tanszék is munkáját: Sidó Zsuzsa, Szlávich Eszter és Vida Bence bemutatójában az Adatgazdász szakirányú továbbképzés, Palkó Gábor előadásában a Posztmodern intertextualitás és digitális szövegkiadás, Sebestyén Ádám és Sárközi-Lindner Zsófia prezentációjában pedig az ELTEdata-adatbázis új gyűjteményei játszották a főszerepet. Horváth Péter "A kanonikus magyar költészet versformakeresője" című előadásának köszönhetően a konferencia pénteki napja sem maradt ELTE-s képviselő nélkül.

2. kép: A konferencia helyszínét az egykori egri líceum épülete adta.

A háromnapos szakmai eseményen sok hasznos tudással, jógyakorlattal, inspirációval gazdagodtunk, melyek hatékonyan segítik majd az Egyetemen folyó könyvtári, informatikai és oktatásmódszertani munkát.

Fotó: Nagy Adrienn