Az online tanácsadás tapasztalatai
Az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadó a járvány harmadik hullámának időszakában kibővített szolgáltatást kínált az egyetem minden hallgatója és munkatársa számára: a már évek óta működő hatalkalmas pszichológiai tanácsadás mellett 1–3 alkalmas magyar vagy angol nyelvű online konzultációt indított be a pandémia okozta problémák feldolgozására. Ennek keretében 47 klienssel dolgoztak együtt a március elejétől május végéig terjedő időszakban. Az online tanácsadással kapcsolatos tapasztalatok lehetővé teszik a krízishelyzeti problématípusok feltárását, az online tanácsadás jellemzőinek leírását, módszertanának kialakítását az egyetemi oktatásban, illetve a mentális egészség megőrzését célzó krízishelyzeti szolgáltatások működtetésének tervezését.
A járvány idején alkalmazott, de még kevésbé felmért virtuális segítségnyújtással járó kihívásokat, a leggyakrabban felmerült mentális problémákat és megoldásukat szakcikkben foglalta össze Szlamka Zsófia, Karner Orsolya, Demetrovics Zsolt és munkatársaik. Írásukat a Frontiers in Psychiatry folyóirat közölte.
Az összegyűlt tapasztalatok szerint a kliensek többségének gondot okozott a karanténidőszakban a napirend kialakítása, sokan kerültek nehéz anyagi helyzetbe, szembesültek lakhatási problémákkal, vagy nehezen alkalmazkodtak a távoktatáshoz. A helyzet bizonytalansága sokakat kibillentett az egyensúlyából.
A szolgáltatást igénybe vevő ELTE-sek leggyakoribb panasza a félelem, a stressz és a szorongás volt,
ami összhangban áll a világ más részein készült hasonló felmérések eredményeivel. Ugyancsak sokan panaszkodtak depresszív hangulatra, fáradtságra, étkezési és alvási problémákra, a motiváció és az érdeklődés elvesztésére is. A tanácsadás során több esetben fény derült korábban már meglévő mentális problémákra, például pszichotikus tünetekre, addiktív viselkedésre, problémás internethasználatra vagy anyaghasználatra. Utóbbiakat is visszaigazolja a téma szakirodalma.
A programban főként egyetemi hallgatók vettek részt, őket leginkább társas kapcsolataik elvesztése és (főként a végzősöket) a karrierlehetőségek bizonytalanná válása foglalkoztatta. A nemzetközi hallgatók egy idegen országban szembesültek a pénzügyi és lakhatási bizonytalanságokkal, ezért nagy szükségük lett volna speciális támogatásra a karanténidőszakban.
A 1-3 alkalmas online tanácsadás fókuszában az idő rövidsége miatt a járványhelyzettel való megküzdés támogatása állt. A tanácsadók kognitív megközelítésmóddal, problémaorientáltan segítették a klienseket a pszichoedukáció, a coaching, a krízisintervenció eszköztárára támaszkodva. Emellett segítettek a distressz oldásában, az érzelmek kifejezésében, miközben támogatták a személyiségorientált megküzdési stratégiák kialakítását. Az online környezetben, a kontextus és a metakommunikáció hiánya miatt nem volt könnyű megfelelő kapcsolatot kialakítani a résztvevőkkel.
További nehézséget jelentett, hogy
a tanácsadók sokszor maguk is a klienseikéhez hasonló problémákat tapasztaltak:
alkalmazkodniuk kellett a távmunkához, és megoldást kellett találniuk azokra a nehéz helyzetekre, amelyek a járvány következtében a privát életükben adódtak. Ez a helyzetbeli hasonlóság azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a tanácsadók nem tudják megőrizni a munkájukhoz szükséges kellő távolságtartást.
Ezen túlmenően a tanácsadás iránti fokozott igény, a sok új kliens folyamatos terhet rótt a szakemberekre, de az előzetes felkészítés hiánya is növelte a kimerülés kockázatát. A tanácsadók egy része nehezen barátkozott meg azzal, hogy a home office körülményei között végzett online tanácsadással valójában a privát tereibe engedi be a klienseit, miközben a feltöltődés, a rekreáció lehetőségei a pszichológusok számára is korlátozottak voltak.
A pandémiás helyzetre adott válaszként bevezetett online életvezetési tanácsadás könnyen hozzáférhetővé tette a mentális egészséget támogató szolgáltatást az ELTE-n egy olyan időszakban, amikor a normál körülmények között igénybe vehető rendeléseket alig lehetett elérni. A cikk szerzői tapasztalataik alapján úgy látják, hogy egy esetleges ismételt járványhelyzetben nemcsak az egészségügyi dolgozók, de az érintettek széles köre számára érdemes krízishelyzeti mentális tanácsadó szolgáltatást nyújtani, ami (mint a gyakorlat megmutatta) online formában is működtethető. A pszichológusképzésbe pedig be kell építeni az online tanácsadás sajátosságaival és eszköztárával kapcsolatos ismereteket, hogy a szakemberek kellő felkészültséggel tudjanak klienseiknek segíteni ebben a formában is – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
Forrás: ELTE PPK