Az online térben is az emberi tényező a legfontosabb

2020.05.21.
Az online térben is az emberi tényező a legfontosabb
A távolléti oktatás első heteiben az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon a Neveléstudományi Tanszék vezetésével megalakult a TÁVOK 2020 Kutatócsoport a COVID-19 járvány felsőoktatás-módszertani összefüggéseinek vizsgálatára. Az első eredmények már rendelkezésre állnak.

A Hallgatói Önkormányzat igényére is reagálva a kutatás első fázisában a hallgatóktól kértek visszajelzést a távolléti oktatás első hónapjának (márc. 23. – ápr. 25.) tapasztalatairól. A felmérés célja az volt, hogy az eredmények gyors feldolgozása és kari megosztása révén még ebben a félévben is segítsék a távolléti oktatás eredményes folytatását a hatékony kommunikációs, tanítási és értékelési módszerek finomhangolásával. A téma fontosságát és a hallgatók érdeklődését mutatja, hogy a kérdőíves felmérésben 609 fő vett részt, ez az ELTE TÓK hallgatói létszámának 36 százaléka.

A diákok a távolléti oktatás előnyeként említik a rugalmas időbeosztást, az otthonról tanulás kényelmét és az önfejlődési lehetőséget.

A legjelentősebb nehézségek három területen tapasztalhatók, ezek a személyes kapcsolatok és kommunikáció (hallgatótársak és az oktatók hiánya), az önszabályozott tanulás (felületek menedzselése, a határidők tartása, önmaguk motiválása) és a technikai problémák. A felmérésből az is kiderült, hogy általában ketten osztoznak egy számítógépen, jellemzően kétféle eszközt, laptopot és okostelefont használnak.

Bár a távolléti oktatást támogató rendszerek (Canvas, Moodle) a hallgatók többségének nem voltak teljesen újak, az oktatók által kezdeményezett kiegészítő alkalmazásokkal együtt koordinálásuk már kihívást jelent, hiszen átlagosan 6–7 csatornáról érkeznek a tanulnivalók, feladatok, üzenetek a diákokhoz.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a távolléti tanulás sikeres teljesítéséhez a hallgatók leginkább kevesebb feladatot, egyértelműbb követelményeket, rugalmasabb határidőket és az online felületek egységesebb használatát igénylik.

Fontosak számukra az online órák, konzultációk, videochatek, ahol az interaktív kommunikáció valóságosabb tanulásélményt teremt.

A távolléti oktatás kihívásaival való megküzdést segíti az észlelt társas támogatás a hallgatótársaktól, az otthoni környezettől és az oktatóktól. A diákok szubjektív jólléte mérsékelten kielégítő, de az állapotuk a távolléti oktatás kezdete óta kissé romlott. Ehhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a zsúfoltabb lakhatási körülmények, a foglalkoztatottság változása és az egyelőre még csak kisebb hányadukat érintő romló anyagi helyzet.

A TÓK hallgatói összességében közepes mértékben elégedettek a távolléti oktatással. Ennél kicsivel magasabb az általános támogatottság érzetük a kar részéről, amely az oktatók elérhetőségével, rugalmas segítőkészségével, a követelmények egyértelműségével és a kurzusok teljesíthetőségével van összefüggésben.

Az oktatók többségének a távolléti oktatás első fázisában feltehetően nehézséget jelentett az online tanítás technikai hátterének és platformjainak kialakítása, hiszen nagyon rövid idő alatt kellett egy eddig sosem tapasztalt helyzethez alkalmazkodva új tanítási-tanulási stratégiákat kialakítani. Mind a hallgatóknak, mind oktatóknak új kihívásokkal kellett szembenézniük, ezzel a hallgatók – a kérdőív tanulságai szerint – nagyrészt sikerrel megküzdöttek.

Érdekes lehet majd a kutatás második fázisában, júniusban megvizsgálni a további hallgatói – például értékeléshez kapcsolódó – tapasztalatokat és az oktatói élményeket. Arra ugyanakkor már a mostani eredmények is rámutatnak, hogy

a távolléti oktatás eredményes megvalósításához a hallgatók és oktatók kölcsönös együttműködésére van szükség,

a hallgatók tanulásának segítésében kulcsszerepük van az oktatóknak.

A kutatás jelen feldolgozottsági szintje is megerősítette, hogy a pedagógusképzés – legyen offline vagy online – elsősorban emberek közötti kommunikáció, amelynek minősége elenyésző mértékben múlik a technikai adottságokon, izgalmas vizuális megoldásokon, kreatív e-learning felületeken. A képzés minősége továbbra is az emberi tényezőn, egymás tiszteletén, segítőkész támogatásán, elfogadó megértésén múlik, a technikai feltételek szükségesek, de nem elégségesek hozzá

A kutatócsoport tagjai: Serfőző Mónika (kutatásvezető), Aggné Pirka Veronika, Bajzáth Angéla, Böddi Zsófia, F. Lassú Zsuzsa, Golyán Szilvia, Kolosai Nedda, Rádi Orsolya, Sándor Mónika, Svraka Bernadett.

Beszámoló a kutatásról

Forrás: ELTE TÓK