Az óraállítás egészségügyi és pszichés hatásai
A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot – magyarázza Bárdos György biológus professzor, a viselkedéslélektan és pszichofiziológia kutatója, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egykori igazgatója.
Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet.
A biológus szerint egy fiatalabb, egészséges ember mindebből enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel. Idősebb vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, és ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak. Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbé válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal például a tömegközlekedési eszközökön, többször felejtünk otthon fontos dolgokat. A tavaszi óraállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban.
A depresszióban, szorongásos állapotokban, pszichés zavarban szenvedők (különösen, ha dolgoznak) szenvedik meg leginkább a ritmus eltolódását, ilyenkor gyakran kell akár orvoshoz vagy pszichológushoz fordulniuk, esetleg átmenetileg változtatni a gyógyszerelésen is. Végül vannak kifejezetten időzavaros betegek is, akiknél akár fatális következménnyel is járhat az óraállítás, szinte teljesen kiforgatva az amúgy is abnormális ritmusmintázatot.
A tavaszi és őszi óraállítás hatásai tehát egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”.
Ugyanakkor léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), vagy olyan mozgási aktivitásokat iktatunk be a reggeli rutinunkba, amelyek serkentik a vérkeringést. Az esti órákban pedig a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatok lehetnek hasznosak.
Az egészségügyi hatásokat (amelyek ugyanúgy okozhatnak gazdasági anomáliákat is) vizsgálva egyre világosabbá válik, hogy a rendszeres átállás inkább káros, mint hasznos a társadalom számára, ezért egyre többen úgy gondoljuk, hogy ezt az egész óraállítást már el kéne felejteni – összegezte az ELTE professzora.