Az óraállítás egészségügyi és pszichés hatásai

2021.03.25.
Az óraállítás egészségügyi és pszichés hatásai
Március 28-án vasárnap hajnali 2-ről 3-ra állítjuk át az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás. De milyen hatást gyakorol ez az emberi szervezetre, illetve pszichés állapotunkra? Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa szerint az óraállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni.

A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot – magyarázza Bárdos György biológus professzor, a viselkedéslélektan és pszichofiziológia kutatója, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egykori igazgatója.

Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet.

A biológus szerint egy fiatalabb, egészséges ember mindebből enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel. Idősebb vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, és ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak. Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbé válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal például a tömegközlekedési eszközökön, többször felejtünk otthon fontos dolgokat. A tavaszi óraállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban.

A depresszióban, szorongásos állapotokban, pszichés zavarban szenvedők (különösen, ha dolgoznak) szenvedik meg leginkább a ritmus eltolódását, ilyenkor gyakran kell akár orvoshoz vagy pszichológushoz fordulniuk, esetleg átmenetileg változtatni a gyógyszerelésen is. Végül vannak kifejezetten időzavaros betegek is, akiknél akár fatális következménnyel is járhat az óraállítás, szinte teljesen kiforgatva az amúgy is abnormális ritmusmintázatot.

A tavaszi és őszi óraállítás hatásai tehát egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”.

Ugyanakkor léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), vagy olyan mozgási aktivitásokat iktatunk be a reggeli rutinunkba, amelyek serkentik a vérkeringést. Az esti órákban pedig a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatok lehetnek hasznosak.

A nyári és téli időszámítás alkalmazását eredetileg gazdasági megfontolás, az áramfogyasztás csökkentése indokolta, egészségügyi hatásaival keveset foglalkoztak. Az átállásos rendszert elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be 1916-ban, ezt az I. világháború alatt átvette az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is. A háború után az országok visszaálltak az eredeti rendszerhez, később (a II. világháborúban vagy a 70-es években az energiaválság idején) takarékossági okokból újra bevezették. Hazánkban 1980 óta alkalmazzuk megszakítás nélkül az átállásos rendszert. A tervek szerint az Európai Unióban 2021-ben alkalmazták volna utoljára, a tagállamok pedig maguk dönthetnek arról, hogy a közép-európai (CET) vagy a kelet-európai (EET) időzónához szeretnének tartozni. A végleges, uniós szintű döntéshez azonban szükség volna az összes tagállam állásfoglalására, ez viszont a koronavírus-járvány miatt valószínűleg még várat magára.  

Az egészségügyi hatásokat (amelyek ugyanúgy okozhatnak gazdasági anomáliákat is) vizsgálva egyre világosabbá válik, hogy a rendszeres átállás inkább káros, mint hasznos a társadalom számára, ezért egyre többen úgy gondoljuk, hogy ezt az egész óraállítást már el kéne felejteni – összegezte az ELTE professzora.