Az új együttműködési stratégiáké a jövő

2020.06.15.
Az új együttműködési stratégiáké a jövő
Véget ért az első olyan szemeszter, melynek során a hagyományos, frontális oktatás teljes egészében átköltözött a digitális térbe, az új helyzet a hallgatókat és az oktatókat is kihívások elé állította. A tapasztalatokat és a nehézségeket elemezte Szabó Roland, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója, aki a Budapesti Szent István Gimnázium vezetőtanáraként a középiskolai pedagógiai munkát is ismeri. 

Szabó Roland szerint fontos különbséget tenni az online oktatási rend és a digitális oktatás között, utóbbi teljes szakmódszertani megújulást kíván, melynek során a tartalmakat is digitálisan állítják elő. Ugyan ehelyett az elmúlt félévet a már meglévő eszköztár online felületeken való alkalmazása jellemezte, több előkészítéssel és módszertani továbbképzéseken való részvétellel mind a középiskolák, mind az egyetemek elmozdulhatnak a digitális oktatás felé.

Bár a tananyagok elsajátítását nehezítette a motiváló hallgatói közösség hiánya, az oktatóknak pedig kihívást jelentett az online platformok hatékony használata, az elmúlt félévnek mindenképpen lesz pozitív hozadéka a jövőben. A bevezetett online felületekkel a későbbiekben is érdemes dolgozni, hiszen nem csak a tananyagok mélyebb elsajátítását teszik lehetővé, de a feladatok megoldása és a számonkérés is hatékonyabban, interaktív módon kivitelezhető a segítségükkel. 

Ugyanakkor a diákok példaértékű hozzáállással vészelték át a nehéz helyzetet. A tanárok ebből nagyon sokat tanulhattak, legfőképp azt, hogy

az együttműködés és az együttgondolkodás nélkülözhetetlen elemei az oktatásnak.

Megtapasztalhatták azt is, mennyire fontosak a tanulási folyamatban, miközben a diákok is észrevehették, hogy az ő aktív részvételükre is szükség van az oktatás sikerességéhez.

A járvány övezte bizonytalanságon és motivációvesztésen túl a technikai eszközök hiánya és az internetelérés problémái is megnehezítették az oktatók és a hallgatók életét, az általános- és középiskolák tekintetében pedig a szülőkre is újfajta feladat hárult, hiszen testközelből tapasztalhatták meg a tanárok mindennapi feladatait. Utóbbi jelenség a jövőben is hatással lehet a pedagógusok megítélésére, és pozitívan hathat a tanárszakma egészére.

Az új módszerek és platformok rugalmasságot kívántak meg az oktatás valamennyi résztvevőjétől, és kihívást jelentettek az értékelés során is: az új értékelési módszertanok által az elméleti tudás helyett a gyakorlati teljesítmény elbírálása dominált. Szabó Roland tapasztalatai szerint az újfajta oktatási és értékelési formák nem befolyásolták érdemben a tanulmányi előmenetelt, és látványos lemaradást sem okoztak a tanulók körében, így érdemes lesz a jövőben is összehangolni a digitális területeket más készségterületekkel.

Összeségében elmondható, hogy a megváltozott helyzetben nagy hangsúly került az önálló tanítási-tanulási stratégiák kiaknázására, erősödött a bizalom a diákok és az oktatók között, és mindkét fél megtapasztalhatta azt is, hogy a klasszikus, frontális órák időszaka lejárt, a világ az együttműködési stratégiák és a digitalizáció felé fordul.

Forrás: Eduline