„Az utóbbi tíz évben csaknem húsz új tantárgyat tanítottam”

Ön mit sportol?
Huszonhárom éve aikidózom. Kamaszkoromtól kungfuztam, taichiztam, kialakult bennem egyfajta érdeklődés a keleti dolgok iránt, és amikor az egyik barátom mondta, hogy menjünk el aikidózni, azt gondoltam, egy próbát megér. Végül aztán ott ragadtam, jelenleg négy danos vagyok.

Hogyan kezdődött az ESI-vel való kapcsolata?
Az első diplomámat a TTK-n szereztem biológiából, aztán jött a pszichológia. Amikor Bárdos György professzor vezetésével létrejött az ESI, ez a többrétű tudás – és persze a jó munkakapcsolatunk – kamatozott.

Mit tanít az intézetben?
Részben biológiai (élettan-anatómia, terhelésélettan gyakorlat, természet- és környezetkultúra), részben pszichológiai (érzelmek-motivációk, stressz-testmozgás-rekreáció) kurzusokat tartok, illetve tartottam. Emellett oktatok a Pszichológiai Doktori Iskolában és az angol nyelvű pszichológusképzésben is.

Milyen sikereket értek el az utóbbi időben?
Szakmai téren számos kolléga előrelépett: egyre többen habilitálnak. Tavaly bevezettük a rekreáció mesterképzést, idén ősztől pedig elindul a kosárlabda és a kajak-kenu edzőképzés, emellett megújulóban van a terhelésélettani laborunk, ahol a fittség különböző mutatóit mérjük, kutatjuk. Örömmel mondhatom, hogy az intézet folyamatosan fejlődik!

Az Ön kutatási területe a placebo-nocebo hatás. Előbbit sokan ismerik, de mi a nocebo lényege?
A nocebo bizonyos szempontból a placebo fordítottja. Lényege, hogy hatóanyag nélküli szert adunk, azzal az üzenettel, hogy káros. Tegyük fel, vesz egy új gyógyszert. Mi lesz az első dolga? Valószínűleg elolvassa a betegtájékoztatót, ahol külön fejezet foglalkozik a mellékhatásokkal. De a mellékhatások egy részét nem a szer hatóanyagai okozzák, hanem az, hogy elolvasta a leírást!

Szakszóval ezt úgy hívjuk, hogy „negatív elvárásokat generál”.

Ha arra készülök, hogy megfájdulhat a fejem vagy a gyomrom – ezek a klasszikus gyógyszer-mellékhatások –, akkor valóban megnő ennek a valószínűsége. A pszichológiai mechanizmusokra visszavezethető mellékhatásokat „nem specifikus mellékhatásoknak” is nevezik.

Van ennek a jelenségnek sporttudományi vonatkozása is? Hatásosak a „csodaszerek”?
Kiderült, hogy a placebo és a nocebo a sportteljesítményre is hat. A sportolók körében nagyon népszerűek a különböző mágneses karkötők, izotóniás italok; ezek főként azért terjedtek el, mert ügyesen hirdetik őket. Ha megmérjük a hatásukat, azt látjuk, hogy valójában nem javítják a teljesítményt. Ha mégis, akkor a javulás leginkább az elvárásoknak köszönhető – ezt szokás marketing placebónak nevezni.

Miért ezt a területet kezdte kutatni?
Miután megszereztem az első diplomámat, természetgyógyászként dolgoztam, ez érdekelt akkoriban. Pár évig oktattam is. A placebo és a természetgyógyászat nagy területen átfedik egymást. Tulajdonképpen azért fordult az érdeklődésem a pszichológia felé, mert érdekelt a pszichofiziológiai háttér.

Milyen az ESI megítélése a többi testnevelést oktató intézményhez képest?
Az ELTE-nek nagyon jó a híre. Az ide felvételizők nagy része azt mondja, azért jön ide, mert ez az ELTE. A sportszakmán belül persze a Testnevelési Egyetemnek – elsősorban történeti okokból – kirívóan jó a megítélése, a többi intézménynél még lehetne ezen dolgozni, mi is folyamatosan dolgozunk a miénken.
Hozzánk elsősorban rekreációs beállítottságú hallgatók érkeznek, akik szeretnek mozogni, de nem feltétlenül versenysportolókként. Az edzőképzésünk ebből a szempontból kilóg a sorból: nálunk a fő hangsúly a rekreáción, a tömegsporton és a nem versenysportoló tömegek fizikai aktivitásának mérésén van. Az oktatói kar szakmailag is ebben képzett, és emberileg is leginkább ebben motivált.

Mit tekint személyes eredményének az oktatás területén?
Valamelyik nap kiszámoltam, hogy az utóbbi tíz évben csaknem húsz új tantárgyat tanítottam, ez nagyon sok! Most már nem mennék bele ilyen kalandba, de sok hasznos tapasztalatot szereztem. És elindítottam a rekreáció mesterképzést. Kicsit a saját gyerekemnek érzem, de nyilván sok kolléga munkája van benne.

Mi az új képzés fő célja?
Olyan rekreációs szakembereket szeretnénk képezni, akik képesek a közép- és időskori fizikai állapot, életmód és pszichológiai háttér felmérésére. Ezeknek a jellemzőknek az ismeretében pedig

képessé válnak komplex, személyre szabott életmódprogramok kidolgozására és kommunikálására.

Elsősorban természetesen a fizikai aktivitáson van a hangsúly, de a rekreációs szakembereknek ismerniük kell a táplálkozás- és egészségtudományi alapelveket, a pozitív pszichológia alapjait is, és nem mellesleg ki kell tudniuk szűrni azokat, akiknek komolyabb segítségre van szükségük.

Mi jellemzi a most induló edzőképzést?
Mivel létrejöttek a megfelelő infrastrukturális feltételek, illetve oktatónk lett Rausz-Szabó Attila világbajnok kenus, aki jelenleg az egyik legnevesebb hazai kenuedző, logikusan merült fel az edzőképzés ötlete. A kajak-kenu mellett szerettünk volna egy nagy tömegbázissal bíró képzést is indítani, így esett a választásunk a kosárlabdára. Ez a szakirány Lukács Anikó vezetésével indul. A szombathelyi csatlakozás egyébként sokat segített ebben, mert a vasi megyeszékhelyen nagy hagyománya van a testnevelőképzésnek és az edzőképzésnek is, tehát szemléletileg, akkreditációban és szakemberek terén is nagy lökést adott nekünk a közös munka.

Intézményvezetőként mit gondol a következő évekről?
Elégedett leszek, ha továbbra is sok hallgató jelentkezik az alapképzésünkre, megfelelően beindul az edzőképzés, és folytatódik a rekreációs mesterképzés. Ahhoz képest, hogy a legtöbb egyetemen folyamatosan csökken a hallgatói létszám, nálunk nagy a túljelentkezés. Ami valójában behatárol minket, az az épület mérete, illetve az oktatók létszáma.

Mit tekint fontosnak az életben?
Mindent, ami emberi. Nagyon jól tudok azonosulni a Pedagógiai és Pszichológiai Kar mottójával. Úgy vélem, bármit teszünk, úgy kell tennünk, hogy hozzájáruljunk egészségünkhöz és boldogságunkhoz.

Forrás: PPK