Beszámoló az ELTE tanulásmenedzsment rendszerek használatát feltáró kutatás eredményeiről

Horváth László, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet | 2023.07.03.
Beszámoló az ELTE tanulásmenedzsment rendszerek használatát feltáró kutatás eredményeiről
A 2022-2023-as tanév során a Pedagógiai és Pszichológiai Kar angol nyelvű neveléstudományi mesterképzésén résztvevő hallgató, Erdenebaat Tuul (Horváth László egyetemi adjunktus témavezetésével) kutatást végzett az ELTE oktatói körében. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők, milyen mértékben határozzák meg azt, hogy az ELTE oktatói a Canvas vagy a Moodle tanulásmenedzsment rendszert használják.

A kérdőív alapvetően a technológia-elfogadás és használat egységesített modelljére (Unified Theory of Acceptance and Use of Technology lásd pl. Halász és Kenesei, 2022) épült, ahol a várható teljesítményt (a rendszer mennyire segíti a felhasználót a célok elérésében), a várható szükséges erőfeszítést (mennyire érzi a felhasználó könnyűnek a rendszer használatát) és a társas támogatás és a támogató tényezők jelenlétét vizsgáltuk. Az adatelemzés során 49 oktató válaszait tudtuk felhasználni. A minta nem tekinthető reprezentatívnak, de alapvető tendenciák és továbbgondolható összefüggések kiolvashatók az adatokból.

A kitöltők 37%-a a Moodle-t, 51%-a pedig a Canvas-t jelölte meg mint az általa használt tanulásmenedzsment rendszer. A két keretrendszerre nézve elsősorban a várható teljesítmény tekintetében különböznek a kitöltők válaszai. A Moodle esetében magasabb várható teljesítményről számolnak be az oktatók, de ezzel párhuzamosan nem érezték úgy, hogy a rendszer használata különösen nagy felkészültséget igényelt volna. A Canvas-felhasználók esetében ez utóbbi érdemibb akadálynak tűnt. A funkciók kihasználása tekintetében azt láthattuk, hogy a válaszadó Moodle felhasználók nagyobb mértékben veszik igénybe a fórum funkció használatát, illetve gyakrabban kapcsolják össze a feladataikat tanulási eredményekkel.

Összességében a Moodle felhasználók pozitívabban nyilatkoztak a tanulásmenedzsment rendszerről és nagyobb mértékben ajánlanák ezt az eszközt (10 fokozatú skálán 9,11 az átlag) kollégáik számára, mint a Canvas felhasználók (átlag: 7,80). Az alacsony elemszám és a minta reprezentativitásának hiánya egyértelmű korlátai a kutatási eredmények értelmezésének, azonban az látható, hogy a kiemelt néhány szemponton túl lényegében a további szempontok (társas támogatás, támogató feltételek, funkciók kihasználása stb.) mentén nem különbözik az oktatók megítélése a két keretrendszert tekintve. Elsősorban az intézményi támogatás, illetve a szükséges erőforrások mentén gondolható át a két rendszer fenntartásának szükségessége. A szakdolgozatot a hallgató sikeresen megvédte, a Neveléstudományi Intézet által a legjobb szakdolgozat versenyen második helyezést ért el. Ezúton köszönjük mindenkinek, aki a kitöltéssel hozzájárult a kutatás megvalósításához.

Forrás: Erdenebat, T. (2023). Digital transformation in education. MA Thesis. ELTE PPK, Budapest.