Beszédtudományi rádióműsorok
A beszédről, anyanyelvről, artikulációról és általában a beszédtudományokról szóló, „Tudományok határán” címet viselő sorozatot a tanszék egyik doktorandusza, Pap Johanna készítette. A műsorok elérhetők online az EPER Mixcloud-csatornáján, de az egyes adások a címre kattintva külön-külön is meghallgathatók.
A beszéd mechanizmusa és vizsgálata
A beszéd létrehozása, megtanulása bonyolult folyamatok eredménye, a gondolattól a megszólalásig számos mechanizmusnak kell összehangoltan működnie. A műsorban a kutatók, oktatók előtt a beszédtudományok területén nem jártas, de beszédüket minden nap használó emberek szólalnak meg. A beszéd szintjeiről, a kutatások fontosságáról és hasznosságáról Gósy Mária egyetemi tanár és Markó Alexandra tanszékvezető beszél.
A beszédtudomány alapjai
Az általános és a középiskolában ugyan tanulunk hangtant, de csupán a hangok képzési jegyeit ismerjük meg. Pedig a hangokkal, a beszéddel, a beszédprodukcióval és a beszédfeldolgozással foglalkozó tudományok rendkívül sokszínű világot tárnak elénk. A fonetika és a pszicholingvisztika vizsgálódásai a beszéd teljes körfolyamatát lefedik: a kimondani kívánt üzenet megszületésétől annak kiejtésén át a hallgató agyában történő feldolgozásig. A fonetika és fonológia tudományterületét, kapcsolódási pontjaikat és különbségeiket Gósy Mária, Deme Andrea egyetemi tanársegéd és Markó Alexandra ismerteti.
Beszédadatbázisok, társtudományok
A modern, empirikus beszédtudományi kutatásokhoz a kutatók úgynevezett beszédadatbázisokat fejlesztenek, ezek olyan hangfelvételeket tartalmaznak, amelyek a későbbi vizsgálatok során is hasznosíthatók. A műsorban Horváth Viktória tud. munkatárs és Váradi Viola egyetemi tanársegéd ismerteti a felnőtt- és gyermeknyelvi adatbázis működését, protokollját. Az előző adásokhoz kapcsolódóan ezen kívül Bóna Judit egyetemi docens, Deme Andrea és Bartók Márton hallgató, az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagja mesél a beszédtudomány határterületeiről, a kapcsolódó tudományágakról.
Az artikulációs kutatások története
Az artikuláció a beszédprodukciós folyamat végeredménye, a beszédszervek koordinált mozgása. Az egyes hangok és hangkapcsolatok kiejtésekor a nyelv különböző mozgásokat végez. A kutatókat régóta foglalkoztatja az artikuláció mechanizmusa, a vizsgálatokhoz használt eszközök még napjainkban is folyamatosan fejlődnek. Markó Alexandra és Deme Andrea foglalja össze az artikuláció kutatásának történetét, és mutatja be a régebben használt eszközöket.
Az artikuláció kutatása napjainkban
A műsor az artikulációs vizsgálatok legmodernebb eszközeit mutatja be. Az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport Magyarországon egyetlenként ultrahangot, elektroglottográfot és elektromágneses artikulográfot használ tudományos vizsgálataihoz. A csoport által használt eszközök elsősorban a nyelv és a hangszalagok működését képesek vizsgálni. A kutatócsoport fő célja a beszédhangok egymásra hatásának, az úgynevezett koartikulációs hatásoknak az elemzése a magyar beszédben. Az eszközöket Markó Alexandra ismerteti, a kutatások folyamatáról Deme Andrea és Bartók Márton beszél.
Az artikulációs kutatások jövője
Az artikulációs kutatásokhoz használt eszközök a technika fejlődésének köszönhetően egyre jobb minőségűek, részletesebb kutatási kérdések tárgyalását teszik lehetővé. De vajon meddig vizsgálható az artikuláció? A műsorban Markó Alexandra, Deme Andrea és Bartók Márton mondja el véleményét az artikulációs kutatások jövőjéről, a kutatások és eszközök határairól.
Az anyanyelv-elsajátítás
Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően sajátítsa el anyanyelvét, biológiai és környezeti feltételeknek is teljesülniük kell. Amennyiben a feltételek, a folyamatot befolyásoló tényezők miatt nem megfelelő időben vagy módon tanul meg a gyermek beszélni, az anyanyelv-elsajátítás atipikusan megy végbe. A tipikus és atipikus folyamatokat Gósy Mária, valamint Jordanidisz Ágnes tanulási terapeuta ismerteti. Az adásban elhangzó információkat a szülők is hasznosíthatják, Váradi Viola és Horváth Viktória több példán keresztül mutatja be az atipikus nyelvelsajátítás lehetséges eseteit.
A gyermeknyelvi kutatócsoport
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Fonetikai Tanszékén működik egy gyermeknyelvi kutatócsoport, amely az anyanyelv-elsajátítás kezdeti folyamatain kívül a későbbi életkorok nyelvi készségeit is vizsgálja. Mivel az anyanyelv-elsajátítás különböző időben és módon történhet, ezért az előző részben tárgyaltakat kiegészítve Horváth Viktória és Jordanidisz Ágnes válaszol a kérdésekre. A kutatócsoport munkáját Bóna Judit mutatja be. A kutatások során alkalmazott módszerekről Vakula Tímea tud. segédmunkatárs beszél. A műsorban a gyermeki beszéd kutatásának fonetikai és pszicholingvisztikai vonatkozásaival foglalkoznak.
Gyermeknyelvi kutatások
A gyermeknyelvi kutatások kapcsán számos olyan nehézség merülhet fel, melyhez a kutatóknak alkalmazkodniuk kell. A hangfelvétel-készítés folyamatát Vakula Tímea mutatja be, mesél a gyermekek reakcióiról, viselkedéséről a kutatási helyzetben. Horváth Viktória a hangrögzítéssel kapcsolatos korábbi élményére emlékszik vissza. Az utolsó rész második felében Bóna Judit és Vakula Tímea fejti ki véleményét a manapság sokszor hangoztatott állításról: egyre több a beszédhibás gyermek.