Betegre tenyésztve? - Amikor a küllem fontosabb az egészségnél

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a rövidfejű kutyafajták egészségügyi és jóléti problémái, mind a tudományban, mind a közbeszédben. Az eltúlzott küllemi jegyek – a túl lapos arc, a mély bőrredők, a túl rövid farok – légzési, emésztési, szemészeti, szájüregi, bőrgyógyászati, mozgásszervi és szaporodási nehézségekhez vezetnek. Becslések szerint az extrém rövidfejű kutyák (mopsz, bulldogok) alig 10%-a tünetmentes.

Az állatjóléti válság abból ered, hogy a tenyésztés során szándékosan ezeknek a túlzott, egészségtelen tulajdonságoknak a fokozására törekednek. Válaszul néhány ország már kísérletet tett a rövidfejű kutyafajták szabályozására vagy betiltására. Az ilyen szabályozások azonban csak a regisztrált kutyák tenyésztését érintik, és akaratlanul is kedveznek az illegális kutyatenyésztésnek.

Ez az állatjóléti probléma számos érdekelt felet érint, közülük pedig a gazdák rendelkeznek a legnagyobb befolyással – tekintettel a létszámukra. A rövidfejű kutyafajták választását elsősorban a küllem befolyásolja, és a fajta általános egészségi állapota vagy a várható élettartama kevésbé fontos. Az eddigi ismeretterjesztő kampányok kudarcot vallottak az extrém küllemű kutyák iránti kereslet csökkentésében: a gazdák az egészségügyi problémákat gyakran normális fajtajellemzőnek tekintik. Ez az állatorvosi ellátás igénybevételét is késleltetheti. Továbbá gyakran elutasítóan reagálnak, ha az állatorvos felhívja a figyelmüket a rövidfejűség egészségügyi kihívásaira, mert személyes támadásnak értékelik a kutyához való erős érzelmi kötődésük miatt. Valószínűleg pszichológiai gátak – kognitív disszonancia, motivált érvelés, megerősítési torzítás – is akadályozzák őket abban, hogy beismerjék a fajtához kötődő problémákat, így akár az állatorvos szakértelmét is megkérdőjelezhetik. Legrosszabb esetben teljesen elfordulnak az állatorvosi ellátástól.

A gazdák reakciói miatt az állatorvosok gyakran kénytelenek csak a tünetek enyhítésére szorítkozni, és tevékenységükkel – például rutinszerű császármetszésekkel – akaratlanul is fenntartani a válságot. Az ebből fakadó etikai dilemmák komoly stresszt okoznak körükben. Egy célzott, hatékony kampány viszont egyszerre javíthatná a kutyák jólétét és az állatorvosok mentális egészségét.

Valódi előrelépés csak a kennel klubok, tenyésztők, küllembírók, állatorvosok, hatóságok, civil szervezetek, kutatók, média és a gazdák nemzetközi összefogásával érhető el. Jó példa ilyen együttműködésre az International Collaborative on Extreme Conformation in Dogs (ICECDogs, www.icecdogs.com). Az állatjóléti probléma összetettsége miatt nincs egy gyors, egyszerű recept a megoldásra. Ugyanakkor már a kisebb lépések is sokat számíthatnak: az ICECDogs például arra kéri a közösségi médiát és a hirdetőket, hogy ne használjanak extrém küllemű kutyákról készült képeket, ha a cél nem közvetlenül a kutyák egészségének és jólétének védelme. A leendő gazdáknak pedig azt üzenik: „Állj meg és gondold át, mielőtt extrém küllemű kutyát veszel!”

Fotó: Christina Jager on Unsplash