Beválthatja a reményeket az új kisműhold
A gamma-kitörések során nagytömegű égitestek (például csillagok) bocsátanak ki a látható fényhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de annál jóval energetikusabb és koncentráltabb elektromágneses sugarakat. Ezeket azonban igen nehéz tanulmányozni már csak azért is, mert a jelenség csupán rövid ideig tart. A probléma megoldására Budapesten készült el a kicsiny, mindössze 10x10x11,3 centiméteres GRBAlpha, amelynek új típusú detektorrendszere segíthet feltárni az izgalmas jelenség titkait.
A kisműholdat magyar, szlovák és japán kutatók fejlesztették ki, Magyarországról az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum, Szlovákia részéről a Kassai Műszaki Egyetem, a brnói Masaryk Egyetem, valamint a Spacemanic és a Needronix cégek, Japán részéről pedig a Hiroshima Egyetem vett részt a projektben. A kifejezetten asztrofizikai kutatásokat végző műholdat 2021. március 22-én lőtték fel a kazahsztáni Bajkonurban, és azóta is sikeresen végzi feladatait.
A gamma-sugárzást a jellegénél fogva nehéz fókuszálni,
így a klasszikus képalkotásban és fényképezésben is megszokott módon szinte lehetetlen választ kapni akár arra az alapvető kérdésre, hol történt valójában az égi esemény, pedig csak ezután lehetne más műszerekkel, távcsövekkel is vizsgálódni – mondja Pál András, aki a rendszer fejlesztését vezeti a CSFK részéről.
A kutatók a teljes Föld körüli környezetre meghatározták azt a háttér-jelszintet, amely felett keresni kell a gamma-kitöréseket. "Számos érdekes technikai kísérleten vagyunk túl, ennek köszönhetően mára például rutinszerűen frissíthető az adatgyűjtő elektronika több szoftveres komponense, a rendszer a fedélzeti számítógép legtöbb funkcióját át tudja venni, ha úgy hozza a szükség" – jegyzi meg Masanori Ohno, aki a projekt kedvéért költözött Hirosimából Budapestre, és dolgozik az ELTE Fizikai Intézetében. "Technikai megoldásaink nagyban növelik a kísérlet sikerességét, de a maguk nemében is egyedülállóak ilyen kis méretű műholdon" – veszi át a szót Jakub Ripa cseh asztrofizikus, aki ugyancsak a FIKP Asztro- és Részecskefizikai Tématerület támogatásával dolgozik az ELTE-n.
"A detektorrendszerrel azt is ki tudjuk használni, hogy a Föld kozmikus értelemben vett szűkebb környezetét is csak a másodperc néhány század része alatt járja be a fény: több, hasonlóan felszerelt műholddal az észlelt időkülönbségekből
háromszögeléses módszerrel meglepően pontosan megkapjuk a látszó égi koordinátákat is,
amire egyetlen műholddal eddig nem volt lehetőség" – magyarázza Werner Norbert, a brnói Masaryk egyetem oktatója, aki korábban az ELTE Fizikai Intézetében volt „Lendület”- csoportvezető.
Frei Zsolt, a nemrégiben alakult ELTE Asztrofizikai- és Űrtudományi Centrum igazgatója, az Asztro- és Részecskefizikai Tématerület vezetője szerint a hasonló detektorokból felépülő, több műholdat is tartalmazó flotta, amelyet az ELKH CSFK-val szoros együttműködésben fejlesztenek az egyetemen, alkalmas lesz azon gamma-felvillanások helyének a pontos meghatározására is, amelyek a gravitációshullám-jeleket is kibocsátó neutroncsillag-összeolvadásokból származnak. „Ezzel az ELTE kutatói képesek lesznek a gravitációs hullámokat kibocsátó források lokalizációjára, messze pontosabban, mint ahogy azt a LIGO és VIRGO együttműködések jelenleg teszik” – teszi hozzá a professzor.
„A küldetés első három hónapja számos értelemben is sikeresnek mondható: a műhold fedélzeti rendszerei mind kiválóan szolgálnak, a detektorrendszer mindkét független csatornája jól működik” – osztja meg örömét Mészáros László (CSFK), aki többek közt a detektor mechanikai részleteiért felel.
A tervek szerint a csapat által épített, a GRBAlphában találhatóakhoz hasonló detektorok indulnak az űrbe 2021. decemberben a cseh fejlesztésű VZLUSAT-2 műhold fedélzetén is. Ezzel ténylegesen is megnyílik az út a háromszögelésen alapuló helymeghatározáshoz.
Forrás: ELTE TTK