Bevezetés a szerhasználó nők világába

Az addiktológia tudománya hosszú évtizedekig a férfiakra fókuszált, az 1990-es évektől azonban felismerték, hogy a nemi különbségek fontosak a szenvedélybetegség pontosabb megértésében, illetve a szerhasználó lányok és nők hatékonyabb kezelésében. Hazánkban a mai napig kevés a kifejezetten nőkre szabott terápiás foglalkozás, az addiktológiai ellátórendszerek többsége még mindig aszerint a modell szerint működik, amelyet a 60-as években a heroinhasználó férfiak igényei mentén hoztak létre, és a szerhasználó nők közül arányosan feleannyian kapnak segítséget, mint férfitársaik – mondta nemrég egy interjúban Kaló Zsuzsa.

A kifejezetten női szerhasználatról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az azonban látszik, hogy a férfi és női szerhasználat aránya egyre közelít egymáshoz.

Míg régebben az 5:1 volt az arány a férfiak javára, addig manapság már a 3:1 arány jellemző.

Kaló Zsuzsa szerint azonban tovább árnyalhatja a képet, hogy kizárólag az illegális anyagok fogyasztását tekintjük-e szerhasználatnak, vagy ide soroljuk az alkoholt, a gyógyszereket vagy a nikotint is. Régóta ismert ugyanis, hogy a nők esetében inkább az alkoholfogyasztás és a visszaélésszerű, vagyis nem orvosi recept alapján történő gyógyszerhasználat a jellemző.

A most megjelent kötet a nők és a szerhasználat sajátosságait ismerteti a legfrissebb nemzetközi és hazai kutatások, valamint a klinikai gyakorlatok tükrében. Mit tudunk a női szerhasználatról? Milyen elméleti modellekben értelmezhető? Milyen kezelések hatékonyak? Mennyire integráltak a női szerhasználatról szerzett ismeretek a kezelésben? Milyen segítő, illetve gátló tényezői vannak a lányok és nők kezelésbe kerülésének? Mennyire érvényesülnek a női szerhasználatról szerzett ismeretek a szakmapolitikai döntésekben?

A női szerhasználatot három nagyobb témakörre bontva érdemes tárgyalni: elméletek, kutatások és intervenciók. Ezt a hármas szerkezetet követi a kézikönyv is, amely elhelyezi a női szerhasználatot az addikció modelljeiben és elméleteiben, bemutatja a női szerhasználat jellemzőit, ismerteti egy budapesti várandós szerhasználó nők körében végzett kvalitatív kutatás eredményeit, valamint összegzi a hatékony kezelés és a női szerhasználatra érzékeny szakmapolitika ismertetőjegyeit.

Kaló Zsuzsa egyetemi adjunktus az ELTE Kvalitatív Pszichológia Kutatócsoport alapító tagja, az AKUT Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségi tagja, számos nemzetközi szakmai szervezetben tölt be aktív szerepet. Főbb kutatási területei a kvalitatív pszichológiai vizsgálatok, a kvalitatív drogkutatások, a női traumák és a szerhasználat összefüggéseinek feltárása, valamint az új pszichoaktív szerek használatának témaköre. 2020. március 24-én tartotta meg habilitációs előadását, amelyben a pszichológiai traumáról mint a szenvedélybetegség kialakulásának kockázati tényezőjéről beszélt.

Forrás: L’Harmattan Kiadó, Dívány.hu