Bitcoin, vagy amit akartok

Ritkán fordul elő a tudományos életben, hogy apa és fia együtt kutassanak és publikáljanak. Különösen érdekes, ha ráadásul két különböző tudományág képviselőjéről van szó. Pál Tamás, az ELTE GTK Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék adjunktusa és Pál Balázs fizikus doktorandusz esetében éppen ez a nem mindennapi felállás valósult meg. A két kutató az utóbbi időben elterjedt kriptoeszközök áralakulása közötti kölcsönhatásokat elemezte a gépi tanulás módszereivel. A vizsgálat során a 2017 decembere és 2021 júliusa közötti adatokat elemezték.

Vajon megfelelnek-e a kriptovaluták az eredeti céljuknak? A vezető kriptoeszközök közül melyik milyen mértékben befolyásolja a többi árfolyamalakulását? Apa és fia két eltérő tudományágat képviselnek, a kutatás így a gazdaságtudomány és a természettudomány szempontjait is figyelembe vette. A vizsgálat egyik részét a felügyelet nélküli eljárások közé tartozó főkomponens-analízis képezte, ezt egészítették ki felügyelt gépi tanulási módszerekkel, amelyek kiválasztásakor leginkább a megbízhatóságra törekedtek.

A kutatók megállapították, hogy

a kriptoeszközök mindeddig nem tudták elérni eredeti céljukat,

egyelőre se fizetési rendszerként, se pénzként nem funkcionálnak megfelelően. Folyamatos azonban a verseny és az innováció ezen a területen, így a kriptoeszközök közgazdasági és technikai hiányosságai idővel javulhatnak, akár el is tűnhetnek.

„Nem mondhatjuk azt, hogy a vezető kriptoeszközök között a bitcoin hatna leginkább a többi eszköz árfolyamalakulására, a vizsgált időszakban inkább a cardanónak és az etherumnak volt erőteljes befolyása. Az is igazolást nyert, hogy egy új kriptoeszköz tartós vagy átmeneti sikerének az egész piacra kimutatható hatása van, azaz a kriptoeszközök közötti verseny ezen aspektusból is megragadható” – mondta Pál Tamás.

Az eredmények hozzáadott értéket nyújtanak a kriptoeszközök kutatási területéhez. Egyes, kriptopiacot befolyásoló nagyobb hatású jelenségek is beazonosíthatóvá válnak az eredményekben, amire a kutatók nem számítottak. Mindez arra utal, hogy a témában még nagyon sok minden rejlik. De vajon tervezik-e folytatni a kutatók a munkát?

„Sajnos elég elfoglalt vagyok. A PhD-képzés sok időmet felemészti, valamint nem olyan régen kezdtem a Wigner Fizikai Kutatóközpontban is dolgozni egy ösztöndíjprogram keretében, ezekre koncentrálok jelenleg. Emellett hamarosan Amerikába utazom, hogy részt vegyek egy féléves kutatóprojektben a Johns Hopkins Egyetemen. A téma azonban érdekes, el tudom képzelni, hogy a későbbiekben visszatérünk rá” – válaszolta a kérdésre Pál Balázs.

Mivel korábban már mind a ketten foglalkoztak a kriptovalutákkal, ez a témakör megfelelőnek bizonyult a közös munkához. Eleinte szűkebb célra fókuszáltak, de miután áttekintették a kapcsolódó szakirodalmat, és jobban megvizsgálták, mi is történik a kriptoeszközök világában, rájöttek, hogy

a gépi tanulás módszereinek alkalmazásával új összefüggésekhez juthatnak.

Ebben Pál Balázsé volt a főszerep. Ezt követően külön-külön dolgoztak a saját területükön, a végén pedig összevetették az eredményeket. „Ez volt a munka legizgalmasabb része – mondják mindketten. – Itt láttunk bele igazán egymás területének a részleteibe és szépségébe is.”

Bár a kutatók a munka során sokat vitatkoztak, úgy érzik, egyedül egyikük se tudta volna végig vinni a projektet, hiszen mindkettőjük szakértelmére szükség volt az eredmények megszületéséhez. Két generáció, két tudományág kooperációjaként pedig egy feljövőben lévő terület, a kriptovilág néhány titkára derülhetett fény. 

Forrás: ELTE GTK