Bölcsészettudományi Kar

Dékán
Dr. Bartus Dávid, habilitált egyetemi docens
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A
Telefon: 36-1-485-5251
E-mail: dekan@btk.elte.hu

Általános ügyek dékánhelyettese
Dr. Horn Ildikó, egyetemi tanár
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, I. em. 135.
Telefon: 36-1-411-6500 / 5808
E-mail: altdh@btk.elte.hu

Oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
Dr. Horváth Krisztina, habilitált egyetemi docens
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, I. em. 132.
Telefon: 36-1-485-5200 / 5912
E-mail: oktdh@btk.elte.hu

Tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese
Dr. Bóna Judit, habilitált egyetemi docens
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, fszt. 135.
Telefon: 36-1-411-6500 / 5189
E-mail: tuddh@btk.elte.hu

Nemzetközi ügyek dékánhelyettese
Dr. Réthelyi Orsolya, habilitált egyetemi docens
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, I. em. 134.
Telefon: 36-1-411-6500 / 5913
E-mail: nemzdh@btk.elte.hu 

Brazil kapcsolatokért felelős rektori megbízott
Dr. Pál Ferenc, egyetemi tanár
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/C, fszt. 155.
Telefon: 36-1-485-5200/2865
E-mail: pal.ferenc@btk.elte.hu

Az ELTE 1635-ben, Pázmány Péter, Esztergom bíboros érseke által alapított Bölcsészettudományi Kara – mint Magyarország legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara – a XXI. században is őrzi és ápolja nemes hagyományait, több évszázados tapasztalatait ötvözi a modern kor tudásával, vívmányaival. Célja, hogy kinevelje Magyarország véleményformáló értelmiségének színe-javát, kutatói, oktatói és hallgatói révén pedig Magyarország hírét vigye a világba. Sikerünk és kimagasló teljesítményünk egyik legfontosabb záloga: oktatóink és hallgatóink kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolata. Fontos célkitűzésünk, hogy Karunk képzési szerkezetében kiemelt szerepet kapjon a magas színvonalú mester- és doktori képzés, bővüljön az inter- és multidiszciplináris programok, az idegen nyelven is hozzáférhető képzések és az élvonalbeli külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított közös képzések kínálata. Korszerű kutatóegyetemi karként igyekszünk Karunkra csábítani a legtehetségesebb, leginkább motivált fiatalokat az országhatárokon belülről és túlról. Értékalapú, ésszerű és hatékony kapcsolatot kívánunk kialakítani a szűkebb és a tágabb régióval, Közép-Kelet-Európával és Európa, valamint a világ minden olyan kultúrájával, amelyekkel intézeteink, tanszékeink révén kapcsolatban állunk. Ösztönözzük a két- és többoldalú nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseket a régió és a világ vezető felsőoktatási és kutatási intézményeivel. A közép-európai régió egyik vezető központjává kívánunk válni a bölcsészettudományi területen belül.

Mint a magyar felsőoktatás elsőszámú bölcsészettudományi kara és a tudományos kutatás egyik fellegvára, kitűzött célunk kiemelt módon támogatni az intézeteinkben folyó tudományos műhelyek munkáját, a legkülönbözőbb szakterületeken folyó elmélyült kutatásokat. A Karon folyó kutatások a bölcsészettudományok egészét érintik. A nagy tekintélyű hungarológiai szakok folyamatosan újulnak meg a friss diszciplínák kutatásának – és természetesen oktatásának – köszönhetően. Az úgynevezett alkalmazott művelődéstudományok, a szociolingvisztika, a neurolingvisztika, az információs könyvtártudomány, valamint egyéb feldolgozási/kezelési ismeretek, a médiakutatás, a humán- és kulturális menedzsment, a kulturális örökség kutatása, a fordítás- és tolmácsolási elmélet stb. a szemünk előtt szabják át a hagyományos diszciplináris kereteket. A klasszikusan honi tájékozódású filológia elhanyagolhatatlan feladata a történelmi múltunk során a Kárpát-medencében élt/élő kultúrák kutatása és oktatásba való integrálása. Ebben a tekintetben a kari hagyományokat folytatva és az európai folyamatok nyitásának (regionalizmus) köszönhetően virágzó és egyre intenzívebb együttműködési háló alakult ki a határokon túli területek történeti, nyelvészeti, néprajzi, irodalmi kutatásában. Az elmúlt évtizedben zajló alapkutatások, tudós tanáraink komoly külföldi tapasztalatai és sikerei alapján olyan, eddig nem oktatott regionális kultúrák tanítása jelent meg az oktatásban, mint az ausztrál, galego, indokínai, ír, kanadai, katalán, koreai, ukrán. Az ún. „kis szakok” a hazai bölcsészképzés egyedi színfoltját, és egyben a magyarországi és a nemzetközi tudományosság igen elismert és értékes kutatói műhelyeit jelentik. A Karon több (kutató)központ működik, amelyeknek stratégiai céljai, hogy hozzájáruljanak a Kar és az ELTE tudományegyetemi jellégének fenntartásához és megerősítéséhez. A Kar célja a különböző központok létrehozásával az, hogy a már meglévő – főképpen tudományos – erőforrásoknak szervezett keretek között adjon nagyobb kibontakozási lehetőséget.

A Kar 26 európai ország 118 egyetemével, 6 észak- illetve dél-amerikai ország 9 egyetemével, 7 ázsiai ország 17 egyetemével és a közel-keleti országok 3 egyetemével tart fenn olyan intézményi kapcsolatokat, amelyek a további fejlődés lehetőségét hordozzák magukban. A Kar oktatói 25 ország több mint száz egyetemének oktatóival állnak személyes munka- vagy konzultációs kapcsolatban, többen közülük elismert nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőségének tagjai. A Kar diákjai pedig az Erasmus és egyéb szerződések révén több mint másfélszáz európai egyetem kínálatából válogathatnak. Az Európai Union belül, a bolognai rendszer általánossá válásával egy időben megkezdődött a közös egyetemi képzések kialakítása. A BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Romanisztikai Intézet Olasz Tanszéke a Firenzei Egyetem Magyar Tanszékével alakított ki BA és MA szinten közös képzést. Az Irodalomtudományi Doktori Iskola csatlakozott a Bolognai Egyetem által kezdeményezett DESE (Doctorat d’Etudes Superieures Europeennes – Les Litteratures de l’Europe Unie) elnevezésű doktori képzéshez, amelyben a Bolognai Egyetemen kívül a Krakkói, az Elzászi, a Babeş-Bolyai, a Thesszaloniki, a Blaise Pascal, a Hildeshelmi és a Moszkvai Állami Egyetem doktori programjai vesznek részt. Karunk Történeti Intézete a szervezője és koordinálója a „Territoires europeens (civilization, nation, region, ville) identite et developpement”, az Erasmus Mundus Action 1. keretében létrehozott francia nyelvű programnak. A nemzetközi nyitottságot az is példázza, hogy a Múzeum körúti Campus területén helyet kapott több olyan kulturális intézet is, amelyek nemcsak az egyetemi hallgatókkal ismertetnek meg, hanem szélesebb körben is népszerűsítenek egy-egy nyelvet és kultúrát; így a Francia Egyetemközi Központ után megnyílt a portugál Camões Intézet – Budapesti Portugál Nyelvi Központ, és 2006 óta nagy sikerrel végzi munkáját a Konfuciusz Intézet. A BTK közelmúltban kialakított innovatív nemzetközi fejlesztési stratégiája, a külföldi hallgatóknak kínált idegen nyelvű BA és MA reguláris, PhD és rövidtávú képzések beindítása és a külföldi hallgatók tanulmányi ügyeinek intézésére kialakított Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának működése a Kar nemzetközi jellegének élénkítését szolgálta.

A Kar kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hallgatók, az oktatók és az egyetem dolgozói körében egyaránt megvalósuljanak az esélyegyenlőség feltételei. A Karon az Esélyegyenlőségi Bizottság, a Hallgatói Önkormányzat esélyegyenlőségi referense, az ELTE Kortárs Segítő Csoport önkéntes segítői, továbbá a Fogyatékosügyi Központ munkatársai foglalkoznak esélyegyenlőséget célzó tevékenységgel. A hallgatóknak az egyetemi életben való egyenlő esélyű részvételét elősegítendő létrehoztunk egy speciális eszközökkel felszerelt „Esélyegyenlőségi szobát”, ahol megfelelő programokkal ellátott számítógépek, fénymásoló, szkennerek, kölcsönözhető diktafonok, Braille-nyomtató, domborító gép és egyéb eszközök segítik a speciális igenyű hallgatók munkáját. A kisgyermekes hallgatók egyetemi létét könnyíti meg az A épületben található babaszoba, ahol kulturált körülmények között foglalkozhatnak gyermekeikkel. A BTK könyvtári hálózata 1,2 millió dokumentumegységet őriz, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ritkaság: ez kizárólag a legpatinásabb egyetemi karok privilégiuma. Impozáns különgyűjteményei, egykori professzorainak, neves tudósainak hagyatékai, magánkönyvtárai, muzeális állományai (unikális, világviszonylatban is egyedi ősnyomtatványok, továbbá kéziratok, jegyzőkönyvek), saját időszaki kiadványai (tudományos folyóiratok, almanachok), doktori disszertációi, nem hagyományos dokumentumai (pl. kották, fotók) a magyar kulturális örökség vitathatatlan kincsei: több gyűjteménye országos szakkönyvtárként is funkcionál. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a jelentősebb bölcsészet- és társadalomtudományi adatbázisok (JSTOR, ERIC) is hatékonyan segítik a fakultáson folyó oktatást-kutatást. Intézményünkben a bölcsészettudományok legtehetségesebb, legkiválóbb hallgatói tanulnak. Karunkon a legrégibb és legnemesebb hagyományokhoz tartozik a tehetségek gondozása. A tehetséggondozás hagyományos szinterei: a szakkollégiumok, a Tudományos Diákkörök (TDK), a tutorálás és a honorácior képzés.

A Bölcsészettudományi Kar az ELTE legrégebbi fakultása. Az egyetem alapításakor, 1635. november 13-án kezdte meg oktatómunkáját, a XVII. századi, néhány éves háborús kényszerszünetet kivéve folyamatosan működik. A Nagyszombati Egyetem Bölcsészeti Karán a jezsuita egyetemeken szokásos módon folyt a három éves oktatás. A Karon tudományos fokozatokat, baccalaureusi, magisteri és doktori címet lehetett szerezni. A Kar 1777-ben az Egyetemmel együtt Nagyszombatról a budai királyi palotába költözött, majd 1784-ben Pestre települt. A XVIII-XIX. század fordulóján a Kar tanulmányi ideje bécsi mintára többször változott, és előkészítő jellege is megmaradt, ami akadálya volt a fakultás teljes egyenjogúságának. 1848-ban a forradalom és szabadságharc alatt Eötvös József miniszter vezetésével megkezdődött az egyetemi reform kidolgozása, amelynek végrehajtása a neoabszolutizmusra maradt. A Kar hallgatói létszáma kezdetben igen alacsony volt, az 1860-as évektől kezdve meredeken emelkedett, a második világháborúig nem haladta meg az 1500-2000 főt. A Kar elhelyezése a dualizmus fejlesztései ellenére is mostoha volt, csak 1911-ben kapta meg a Műegyetem korábbi, Múzeum körúti épületét (Múzeum krt. 6-8). A Bölcsészettudományi Kar szervezete a XIX. században és a XX. század első felében nem változott. Az 1945 utáni politikai változások a Kart sem kímélték, az első jelentős változás 1949-ben következett be, kiváltak a Kar keretéből a természettudományos tanszékek, és önálló lett a Természettudományi Kar. Az 1950-es évek első felében a szovjet modell másolása rendkívül sok változást hozott: többször átalakították az oktatás időtartamát, négy, majd újra öt év volt az egyszakos és kétszakos képzés. 1953-ban szovjet mintára a Kar két részre, Történettudományi Karra, valamint Nyelv- és Irodalomtudományi Karra vált szét. A két bölcsészkar hallgatói és oktatói igen jelentős szerepet vállaltak az 1956-os forradalom előkészítésében, és tevékenyen részt vállaltak harcokban is. A két Kar 1956 decemberében döntött az újraegyesülésről, ezt a kormány 1957-ben jóváhagyta. A Kar elhelyezési gondjait 1953-ban a kormány úgy oldotta meg, hogy a Piarista Rendtől elvett pesti épületbe költöztették, és közel fél évszázadig ez volt központi épülete. A rendszerváltozás időszakában Karunk a képzés korszerűsítésének élvonalába került, új szervezeti formákat, új képzési struktúrát alakított ki. A rendszerváltozás után a Kar megkapta a volt Politikai Főiskola Ajtósi Dürer sori telephelyét, ez adott otthont a Germanisztikai Intézetnek, az Angol-Amerikai Intézetnek, valamint a Pedagógiai Intézetnek. Az 1990-es évek közepétől a Kar megkezdte visszaköltözését a Múzeum körútra, ahonnan a Természettudományi Kar az újonnan felépített Lágymányosi Campusra költözött. Így 2001-től 2007-ig a Kar immár korszerűsített intézeti felépítéssel két nagy telephelyen működött, az Ajtósi Dürer soron és a Trefort-kertben. 2003-ban az Egyetemi Tanács döntése értelmében a Karból kivált a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet, és egy új kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar része lett. Ugyancsak kivált a Karból a Szociológiai Intézet, a Politikatudományi és a Kulturális Antropológiai Tanszék, amelyekből létrejött a Társadalomtudományi Kar. A Bölcsészettudományi Kar része lett a volt a Tanárképző Főiskolai Kar több tanszéke és új képzésként a zenei képzés. 2007-ben fejeződött be a Trefort-kert rekonstrukciójának újabb fejezete, és a Kar elhagyta Ajtósi Dürer sori épületeit. A Trefort-kerti Campus a teljes Kart befogadta, ma az összes tanszékünk itt működik. A Bölcsészettudományi Kar a magyar felsőoktatás legnagyobb kara, mintegy 6-7000 hallgatóval.