Bölcsészettudományi Kar
2025. október 10.
10.10–10.40
Falusi szerelmek 200 évvel ezelőtt: normák és normaszegések
Milyen volt a 18–19. század fordulóján élt jobbágysorú fiatalok magánélete? Hogyan illett házasodni, családot alapítani és újraházasodni? Mi történt azokkal, akik nem tartották be az „illemet”? Hogyan leplezhető le a házasság előtti szexuális élet és a hűtlenség történeti források által? Többek között ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az előadó egy dunántúli község történetét feldolgozó tanulmány alapján. Megcsalt feleség, férjet kereső „megesett” lány és karriert építő zsellérszerető története is előkerül.
Előadó: Schweininger Péter egyetemi tanársegéd, Történelem Segédtudományai Tanszék
Helyszín: A épület fszt. 47. Gombocz Zoltán terem
Mi robban előbb – a motor vagy a művészet?
Vagy a kettő egyszerre? Filippo Tomasso Marinetti 1908-ban egy októberi napon négyhengeres Fiatjából kirepülve egy pocsolyában landol, ám mire onnan kimászik, futuristaként keresztelkedik újjá. A modern sebesség (az autó) és a kockázat (a halál) nem tragédia, hanem újjászületés egy új világba, ahol a mozgás: vallás. Megszületik egy modern izmus, amelyben minden, még a nyelv is száguld, ahol az állandóság: halál, a mozgás: élet. Ennél fogva a futurizmus az élet minden területére kiterjed, és még a jó öreg olasz konyhának is hadüzenetet küld. A spagetti például túl lassú, túl hosszú, túl nosztalgikus (túl déli!), lassítja az emésztést, ennélfogva a gondolkodást is. Ki vele az olasz kultúrából – éljen a rizs!
Az előadás a mára klasszikussá vált ikonikus műveken – festményen, szobron, filmen, zenén, a széttört nyelven, divaton, dizájnon és szakácskönyvön – keresztül mutatja be a mozgalmat.
Előadó: Aknai Katalin egyetemi adjunktus, Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszék
Helyszín: A épület IV. em. 428.
10.50–11.20
(Poszt)irónia a kortárs magyar lírában
Talán a legfiatalabb generáció tagjainak nem kell elmagyarázni, hogy a posztinternet korszakban az irónia vagy talán inkább (poszt)irónia az anyanyelvünkké vált. A mémek elterjedésével előbb a Forchanen, majd az Instagramon, az X-en és a Facebookon egy új beszédmód vette kezdetét, egy olyan szüntelen szövegszerű elbizonytalanítás, mely talán egy kevéssé leplezett reakciónak tekinthető a szüntelenül elbizonytalanodó világra. Az előadás a kortárs versekben tetten érhető irónia jelenségét igyekszik röviden körbejárni.
Előadó: Závada Péter egyetemi adjunktus, Esztétika Tanszék
Helyszín: A épület fszt. 47. Gombocz Zoltán terem
Miért érdemes kínaiul tanulni?
Mi az, ami
- a kínai anime (donghua) vizuális világát színesíti,
- a kínai űrállomás nevében rejlik (Tiangong),
- az ókori bronzedényeket díszítette,
- a jóslócsontokra vésett titkok őrzője volt,
- a kínai gyógynövényes orvoslás alapja,
- a klasszikus költészet lélekcsillaga,
- és a vörös fafaragások szerencsés motívuma?
Mi ez a közös titok? A válasz egyetlen hagyományban rejlik. A hanzi nem csak írás, hanem a kínai kultúra „DNS”-e. A fent említett területek mindegyike karakterekkel fejezi ki a jelentést, szépséget és történelmet. Egy írásjegy egy kép, egy vers, egy világ…
Előadó: Szigethy Balázs doktori hallgató, Kínai Tanszék
Helyszín: A épület IV. em. 428.
11.30–12.00
Nekem égő – a szekunder szégyen filozófiája
Miért érzünk szégyent mások helyett? Miért húzzuk össze magunkat, amikor valaki kínosan viselkedik, még ha semmi közünk sincs hozzá? Az előadásban a filozófus a szekunder szégyen jelenségét járja körül. Milyen erkölcsi és társadalmi tartalmak kapcsolódnak ehhez a pszichológiai jelenséghez, hogyan befolyásolja önképünket és kapcsolatainkat, és mit mond mindez a közös normáinkról?
Előadó: Réz Anna egyetemi adjunktus, Általános Filozófia Tanszék
Helszín: A épület fszt. 47. Gombocz Zoltán terem
Az állatok régészete – állati régészet
A régészeti feltárások során a legtöbb esetben igen nagy mennyiségű állatcsontlelet lát napvilágot. Ezek az állatok a korabeli emberek közeli vagy távoli környezetében éltek. Egyeseket az húsukért vadászták, tenyésztették, másikakat egyszerűen csak kedvtelésből tartották. Milyen állatokat ettek az őskorban? Hányfélék voltak a középkori tehenek? Mekkora volt az őstulok, és hogyan lehetett vadászni rá? Szabad-e hátrafelé simogatni a macska csigolyáit? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az előadás hallgatói, akik számos csontleletet is kézbe vehetnek az ELTE BTK Régészettudományi Intézet Archaeozoológiai Gyűjteményéből.
Előadó: Csippán Péter egyetemi adjunktus, Archeometria, Régészeti Örökség és Módszertan Tanszék
Helyszín: A épület IV. em. 428.
13.00–14.00
Kérdezz-felelek a 2026-os felvételiről
A Tanulmányi Hivatal és a Hallgatói Önkormányzat szakértői felelnek a felvételivel kapcsolatos kérdésekre az alábbi szakokkal kapcsolatban:
- informatikus könyvtáros
- kommunikáció- és médiatudomány
- magyar
- mozgókép (film- és televíziórendezés)
- néprajz
- régészet
- szabad bölcsészet (elméleti nyelvészet, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, filozófia, művészettörténet specializációk)
- történelem
- zenekultúra
Helyszín: A épület fszt. 47. Gombocz Zoltán terem
Kérdezz-felelek a 2026-os felvételiről
A Tanulmányi Hivatal és a Hallgatói Önkormányzat szakértői felelnek a felvételivel kapcsolatos kérdésekre az alábbi szakokkal kapcsolatban:
- anglisztika
- germanisztika (német, néderlandisztika, skandinavisztika)
- keleti nyelvek és kultúrák (arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög)
- ókori nyelvek és kultúrák (asszíriológia, egyiptológia, klasszika-filológia)
- szlavisztika (bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán)
- újlatin nyelvek és kultúrák (francia, olasz, portugál, román, spanyol)
Helyszín: A épület IV. em. 428.