Bővülő képzési kínálat a TáTK-n
A jelentős érdeklődés egyik oka az egyetem előkelő helye a felsőoktatási rangsorokban, emellett vonzza a diákokat az is, hogy az országban a TáTK kínálja a legszélesebb társadalomtudományi képzési portfóliót a nemzetközi tanulmányoktól kezdve kommunikáció- és médiatudományon át a politikatudományig – mondta el a HVG-nek adott interjúban Szabari Veronika, a Társadalomtudományi Kar általános és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese.
A kari portfolióban időről időre új szakok is megjelennek: idén például újra elindult a kisebbségpolitika magyar és angol nyelven is, a következő felvételi időszakban pedig a tervek szerint a kulturális antropológia már nemcsak mester-, hanem alapszakon is elindulhat. Szeretnék a közösségi és civil tanulmányok mesterszakot is angolul elindítani. Mindemellett persze vannak kifutó és megszüntetett képzéseik is.
Mint a TáTK dékánhelyettese elmondta, valamennyi szakon nagy hangsúlyt fektetnek a készségek fejlesztésére. A szociológia alapképzést például teljesen újragondolták. Kialakítottak egy ún. projektkurzust, ahol a hallgatóknak különböző témájú kutatási projekteket kell végigvinniük a félév során, miközben több oktató is foglalkozik velük. Figyelnek arra is, hogy a hallgatók megtanuljanak forrást gyűjteni, megfelelő kutatási módszereket alkalmazni, prezentálni, érvelni és írni is, akár angolul. A szociális munka alapképzésen pedig nagy óraszámban vannak terepgyakorlatok, illetve a specializációk itt is különböző célcsoportokkal való munkára készítenek fel és innovatív módszereket kínálnak.
Az ELTE évek óta jelentős erőt fordít a nemzetköziesítésre. A TáTK-n is több szak elvégezhető angol nyelven, így tud a kar több külföldi hallgatót és oktatót fogadni. Az egyetem kiterjedt Erasmus-kapcsolatrendszerének köszönhetően hallgatóik és oktatóik Európa bármely országába eljuthatnak. Mindemellett
a magyar képzéseket elsőrendűnek tartják, hiszen a karnak társadalmi küldetése is van
– tette hozzá Szabari Veronika. Fontos, hogy a karon megszerzett tudást a végzettek a hazai társadalom számára hasznosítsák, a kar munkatársai részt vegyenek a szegénységgel, kisebbséggel, társadalmi kirekesztéssel, illetve a mentális zavarral élők helyzetével foglalkozó hazai szakpolitikák kialakításában. Ezért is épít a TáTK széleskörű partnerséget a hazai állami, önkormányzati, civil és vállalati szférával.
A TáTK-n igen magas az alapszakos diploma után továbbtanulók száma, a mesterszak pedig ugródeszkát jelenthet a kutatói életpályához és a karon működő Szociológia Doktori Iskolához is. A mesterképzések specializáltabb tudást adnak, vannak köztük a klasszikus alapszakokhoz tartozóak, de vannak egészen különlegesek is, mint például a humánökológia, a survey statisztika és az adatanalitika. Izgalmas tudással vértez fel a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka vagy a szociológia is. A diploma utáni elhelyezkedési esélyek igen széles skálán mozognak a médiától a közigaztatáson, adatelemzésen, HR-szakmán, közvéleménykutatáson át a kormányzati vagy európai uniós intézményekig.
Az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban Szabari Veronika megjegyezte, hogy a szakok többségéhez továbbra is emelt szintű érettségi kell, de azoknál a szakoknál, ahol eltörölték, ott is plusz pont jár érte, ahogy az idegennyelvi tudásért is. Pozitív hozadéka is van a törvénynek, a szociális munka szakon plusz pont jár a korábbi a szakmai tapasztalatért, amire eddig nem volt lehetőség.
A teljes interjú a HVG Rangsor Diploma 2023 kiadványban olvasható.
Forrás: ELTE TáTK