Budapest, Budapest, te csodás

2023.06.13.
Budapest, Budapest, te csodás
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötletét még Széchenyi István vetette fel, megvalósítására 1873. november 17-én került sor. A főváros 150. születésnapjára az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában ingyenesen letölthető, képekkel gazdagon illusztrált kötet készült, amelyet az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében június 8-án mutattak be.

A kötetet Izsák Éva és Szabó Pál szerkesztették, szerzői többnyire az ELTE oktatói, akiknek kutatási területe kapcsolódik Budapesthez. A tizenkilenc tanulmány a geológia, a tudománytörténet, a művészettörténet, a környezetpszichológia, a városszociológia, a városföldrajz és a regionális tudomány szempontjából elemzi a világ legszebb fővárosai között számon tartott, sokszínű és izgalmas várost, amelyhez a szerzők személyesen is kötődnek.

"150 évvel ezelőtt Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött egy olyan település, amely természeti adottságaival, épületeivel kiemelkedik a világ fővárosai közül. Ez a város nekem évtizedek óta az otthonom, és egyetemünk is itt található. Régészként azt is jól tudom, hogy már a római korban sokszínű, izgalmas volt ez a terület. Jövőre fogjuk ünnepelni, hogy a főváros elődjének számító Aquincumot városi rangra emelték, úgyhogy jövőre éppen 1900 éves lesz ez a ma 150 éves város” – mondta Borhy László rektor a megnyitón.

“Ha bármelyik Duna-hídra állunk és jobbra-balra nézünk, látjuk, mennyire eltér egymástól természeti szempontból Pest és Buda. Ez mindmáig meghatározza a város fejlődését, társadalmi szempontból is különbséget jelent a két oldal között  – hívta fel a figyelmet Budapest sajátosságára Izsák Éva egyetemi docens, a könyv egyik szerkesztője.

Juhász Árpád geológus elmondta, hogy első vizuális emléke hatéves korából származik Budapestről, hiszen Pécsett született. Elsőként a gellérthegyi panoráma tárult a szeme elé, ami teljesen lenyűgözte. Amikor később idegenvezetőként dolgozott, csoportjait minden alkalommal felvitte a Gellérthegyre, hogy ők is megtapasztalhassák azt a látványt, ami őt hat évesen megbabonázta. A budapesti természettel a kapcsolatot számára a cserkészet hozta meg, a kőfejtők, ahol sziklamászást gyakorolt, nemcsak a kövekről, hanem az egykori élővilágról is meséltek. A háború aztán romba döntötte a várost, a hidak helyén csak roncsokat látott – mondta –, és ez egy egészen másféle élmény volt. Az újjáépítésnek azonban nemcsak szemtanúja volt, egyetemi éveiben maga is részt vett az építkezésekben.

A XIX. század végén világvárossá fejlődött Budapest bővelkedik színes történetekben, amit a kötet lenyűgözően prezentál is: a tanulmányok a kulturális gazdaságtól a fővárosi szerepkör változásán, a Duna szabályozásán, a járványok, a hidak történetén, a zöld felületek alakulásán keresztül a prostitúció történetéig számos jelenségre derítenek fényt. A kötetet lapozgatva a régi Rátonyi-dal jut az eszünkbe – és még annyi más.

A laikus olvasó számára is élvezetes, információgazdag, tudománynépszerűsítő kötet ingyenesen letölthető INNEN.