Budapestre figyeltek Európa matematikatanárai
Az intenzív csoportülések után a parkban folytatódtak a szakmai viták, a zárórendezvényen a tagokból verbuválódott kórus énekelt gospelt és a Mamma mia-t, a szervezők munkáját pedig fergeteges tapssal, állva köszönte meg a közönség. Mitől ilyen erős ez a közösség?
Csapodi Csaba: Ennek a közösségnek a tagjai már 25 éve ismerik egymást, találkoznak rendszeresen, dolgoznak együtt. A European Society for Research in Mathematics Education (ERME) létrehozását 1997 májusában határozták el 16 európai ország képviselői Németországban azzal a céllal, hogy az európai matematikaoktatási kutatások terén előmozdítsák a kommunikációt, az együttműködést. A szervezet hivatalosan 1998 óta működik, akkor rendezték szintén Osnabrückben az első CERME konferenciát. Azóta a tagoknak nemcsak a kétévente ismétlődő nagy konferenciák nyújtanak lehetőséget az európai matematikatanítási folyamatok, módszerek megismerésére, összehasonlítására, a problémák azonosítására és a megoldásuk érdekében végzett közös tevékenységre, de nyári iskolák és más olyan rendezvények is, ahol a tudományos ismeretek bővítése érdekében jó összehozni és felhasználni ezt a fajta szakértelmet.
Ráadásul ezeknek a találkozóknak külön érdekességük, hogy a munka bizonyos témák köré csoportosul: a résztvevők úgynevezett Tematikus Munkacsoportokba (TWG – Thematic Working Group) jelentkeznek cikkel vagy poszterrel, és tulajdonképpen az egész konferencián ugyanazokkal a kollégákkal dolgoznak együtt a kiválasztott munkacsoportban. Előzetesen felkészülnek a többiek cikkeiből, amiket aztán a helyszínen egyenként megvitatnak. Így szoros kapcsolat alakul ki közöttük.
Csapodi Csaba és Gosztonyi Katalin
Milyen témák (munkacsoportok) iránt volt idén a legnagyobb érdeklődés?
Cs. Cs.: Ezúttal összesen 29 munkacsoport alakult, a paletta pedig igen sokszínű volt: a kifejezetten matematikai területek, így az algebra vagy a statisztika oktatásától a különböző korosztályok matematikatanításán keresztül a technológiai, matematikatörténeti, illetve integrációval foglalkozó témakörökig. A legnagyobb érdeklődést az egyetemi matematikaoktatás kérdései váltották ki, ebbe a munkacsoportba közel hetvenen jelentkeztek. Szintén sokan vettek részt abban a csoportban, amelyik a digitális és egyéb technológiák felhasználásával foglalkozott a tanítás során, és abban is, amelyik a valószínűségszámítás és a statisztika oktatására fókuszált. Népszerű volt az alkalmazások és modellezés tanításának témaköre, és sokakat mozgatott meg az érvelés és bizonyítás oktatása is.
Gosztonyi Katalin: A CERME Európa legnagyobb, kétévente megrendezett matematikadidaktikai konferenciája, célja az európai kutatók közötti tudományos párbeszéd elősegítése. Mint Csaba is mondta, a konferencia alapvetően tematikus munkacsoportok formájában működik. A munkacsoportok között vannak klasszikus matematikadidaktikai kutatási témákkal foglalkozók (mint például az Aritmetika, az Algebra vagy a Geometria tanítása, a Bizonyítás és érvelés a matematikaoktatásban, a Nyelv szerepe a matematikaoktatásban), de az új kutatási trendeknek megfelelően folyamatosan megjelennek új munkacsoportok is.
A budapesti konferencia milyen újdonságokkal szolgált?
G.K.: Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúly került a tanári tudás, gondolkodás, a tanárképzés kutatására, ennek megfelelően az ilyen tárgyú csoportok száma is szaporodott. A budapesti CERME-n két új csoport jelent meg, az egyik a különböző kollaborációs formákkal foglalkozik a tanárképzésben, a másik pedig a test és a gesztusok szerepével a matematika tanulásának folyamatában. A konferencián egy további munkacsoport megalapításának az előkészítésén is dolgoztunk, amely a diszkrét matematika tanításával és a matematika és számítástudományok határterületeivel foglalkozna – így teret adva a CERME-n olyan témáknak, amelyek a magyar matematikai és matematikatanítási kultúrában hagyományosan fontosnak számítanak.
Milyen egyéb szakmai programokkal várták a résztvevőket?
G.K.: A tematikus munkacsoportok szekciói mellett két plenáris előadásra és egy panelbeszélgetésre került sor. Az első plenáris előadást rendhagyó módon nem egy matematikadidaktikai kutató, hanem hazánk kiemelkedő matematikusa, az MTA volt elnöke és az ELTE emeritus professzora, Lovász László tartotta. Lovász László saját kutatási területe, a diszkrét matematika példáján illusztrálta, hogyan fejlődött és változott az utóbbi évtizedekben a matematikai kutatás gyakorlata és a matematika szerepe a társadalomban, és néhány ezekből következő, a matematikatanítás jövőjére vonatkozó észrevételt is megfogalmazott. Berta Barquero spanyol kutató előadása a matematikai modellezés szerepéről és különböző lehetőségeiről szólt a matematikaoktatásban. Példákat mutatott a Modellezés munkacsoportban az évek során felmerült különböző kutatási irányzatokról és gyakorlatokról, saját matematikai modellezésről szóló kutatásairól pedig részletesebben is beszámolt.
A két plenáris előadást panelbeszélgetés egészítette ki, amely matematikadidaktikai kutatás és matematikatanítási gyakorlat közti kapcsolatokkal foglalkozott. A résztvevők kiválasztásában fontos szerepet játszott a résztvevők profiljának sokfélesége (beleértve kutatási, tanítási, tanárképzési gyakorlatot), de a regionális sokféleség is, mivel kutatás és gyakorlat kapcsolata jellemzően másképp alakul a nyugat- és a kelet-európai országokban. A panel igyekezett áttekinteni a kutatás és gyakorlat közti különböző lehetséges kapcsolatokat, azt, hogy a gyakorló tanárok hogyan kapcsolódhatnak be kutatóprojektekbe, hogyan járulhatnak hozzá kutatásokhoz, és a kutatási eredmények milyen úton és milyen formában hasznosulhatnak a tanítás gyakorlatában. És volt persze poszter szekciónk is.
Hogyan hasznosulnak a gyakorlatban az itt közzétett vagy éppen itt született eredmények?
G.K.: E munkacsoportok hosszabb távon is formálják az európai matematikadidaktikai kutatást: nemzetközi kutatási együttműködések, tematikus konferenciák nőnek ki az itt folyó munkából. Minderről a CERME fennállásának 20. évfordulója alkalmából megjelent gyűjteményes kötet is tanúskodik. Ilyen együttműködésre példa a Matematikadidaktikai elméletek munkacsoportban elindult dialógus a különböző európai országokban született elméletekről, amelynek eredménye a Networking theories projekt, és tágabb értelemben az, hogy ma már az európai kutatók hatékonyan kombinálják a különböző, eredetileg nemzeti kontextusban kidolgozott elméleteket.
Több tematikus konferenciasorozat is kinőtt a CERME-munkacsoportokból, a rendkívül népszerű Matematikadidaktika a felsőoktatásban csoport például évek óta megszervezi a témával foglalkozó INDRUM konferenciákat, és a technológia szerepével foglalkozó, szintén nagyon népszerű csoportok is rendszeresen szerveznek önálló, tematikus konferenciát. A budapesti CERME eredményeként többek között az Érvelés és bizonyítás munkacsoport fog új tematikus konferenciát szervezni. Visszatérő, összetett kérdés, hogy a matematikadidaktikai kutatások eredményei hogyan hasznosulhatnak a gyakorlatban. Ezekkel a kérdésekkel néhány éve önálló CERME-munkacsoport is foglalkozik.
A konferencia előtt került sor a matematika oktatásával foglalkozó fiatal európai kutatók kétnapos rendezvényére, a YERME Napokra.
Cs. Cs.: Különösen fontos célkitűzése az ERME közösségének a fiatal kutatók felkarolása, támogatása. Rendszeresen tartanak kisebb konferenciákat, workshopokat jelenléti, illetve online formában. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak a fejlődésre különböző területeken a doktoranduszok, fiatal PhD-zett kutatók számára. Elegendő elolvasni az idei CERME-t megelőző kiscsoportos megbeszélések témáit, hogy mindenki lássa ennek hasznát. Szó esett a szakterületi elemzésekhez szükséges adatgyűjtési módszerekről éppúgy, mint a szakcikkírás kérdéseiről vagy a matematikatanítás elméletéről és gyakorlatáról. Elmondhatom, az ELTE több PhD-hallgatója sikerrel szerepelt és megkezdte beépülését az európai kutatóhálózatokba.
A konferencia szervezése több hónapos intenzív munkát igényelt. Hogyan térül meg a befektetés?
Cs. Cs.: Hatalmas megtiszteltetés, hogy ezekben a napokban Budapestre figyeltek a világ matematikatanítással foglalkozó kutatói. Meggyőződésem, hogy a sikeres szervezés és lebonyolítás következtében minden résztvevő Magyarország, és ezen belül az ELTE és a Rényi Intézet jó hírét viszi haza magával. Ennél is kézzelfoghatóbb eredmény, hogy doktoranduszainknak „házhoz jött” egy nemzetközi konferencia, többen közülük most ismerték meg a nemzetközi tudományos közéletet, számukra ez remek lehetőség volt bemutatkozni témájuk legnevesebb kutatói előtt. Remélhetőleg több tudományos együttműködés kezdődik a rendezvény folyományaként is.
Személyesen mi volt a legnagyobb élményük?
Cs. Cs.: Az a boldogság és elégedettség, ami a résztvevők arcán látszott a konferencia során. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, ami nem csak engem illet, hanem az egész szervező csapatot.
G.K.: A COVID okozta kényszerszünet, négy és fél év után nagy öröm volt személyesen is viszontlátni a kollégákat Budapesten. A visszajelzések pedig azt igazolták, hogy a konferencia sikerrel járult hozzá az európai matematikadidaktikai kutatások terén zajló kommunikáció és együttműködések további fejlesztéséhez.
Az ERME vezetőségébe – amelynek nagy büszkeségünkre 2021 óta az ELTE-s Gosztonyi Katalin személyében magyar tagja is van – Budapesten választottak három új tagot. A konferencián döntés született a következő CERME konferencia helyéről és idejéről: Olaszországban, Bolzanóban rendezik meg 2025 februárjában.