Cirkuszművészeti konferencia ELTE-s kutatókkal

2020.01.13.
Cirkuszművészeti konferencia ELTE-s kutatókkal
Közel százan – köztük ELTE-s kutatók – vettek részt az UNESCO január 9-én a Szépművészeti Múzeumban megrendezett tematikus szakmai konferenciáján. A rendezvényen meghívott szakértőként jelen volt Sonkoly Gábor, az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék egyetemi tanára, az ELTE BTK dékánja és Kiszl Péter, a BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója is.

A XIII. Budapest Cirkusz Fesztivál keretében zajló konferenciát Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg. Magyarországnak hihetetlen cirkuszművészeti tradíciói és innovációi vannak – éppen ezért a világon az elsők között helyezte a cirkuszművészetet a nemzeti kulturális örökség listájára. A kormány Cirkuszművészeti Központ felállítását is tervezi, amely nemcsak a magyar előadó-művészet ezen különleges ágát fogja szolgálni, hanem egész Európa cirkuszművészetének otthont kíván adni. A felépülő új cirkuszépület fogadja majd be a kutatási, múzeumi, könyvtári, levéltári és oktatási területeket egyaránt – emelte ki az államtitkár.

A múzeumszakmai plenáris előadások után kerekasztal-beszélgetés zajlott Kuti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum stratégiai és tudományos tanácsadójának vezetésével, amelyen részt vett Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója és Joó Emese, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főmuzeológusa mellett Sonkoly Gábor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK dékánja és Kiszl Péter, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója. A szakértői beszélgetés témája a cirkuszi kulturális örökség fogalmának meghatározása, valamint a cirkuszi örökség muzealizálási folyamatának és első eredményeinek bemutatása volt.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtári fejlesztéseiről Juhász Éva főkönyvtáros, az ELTE Könyvtártudományi doktori programjának közelmúltban PhD-fokozatot szerzett hallgatója beszélt. Verebélyi Kincső folklorista, az ELTE BTK egyetemi tanára A cirkusz mint hagyományos szórakoztatási forma és mai funkciója, nemzetközi kitekintésben címmel a modern cirkusz előzményeit, az akrobatika, az állatszámok és a bohócmutatványok alapvető hármasságát, az emberi test főszerepbe állításának történeti változását, valamint a cirkuszművészetre jellemző egyetemességet elemezte, vagyis azokat a klasszikus cirkuszművészetet meghatározó, végletességükben is közös és általános emberi tulajdonságokat, képességeket és érzéseket mutatta be, amelyek a cirkusz világának művészi hatását nyújtják, és amelyek bemutatása nélkül a cirkuszművészet korábban sem létezhetett, és a jövőben sem létezhet.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumi fejlesztésével foglalkozó első szakmai konferencián mintegy 100 fő vett részt, akik aktív érdeklődésükkel, hozzászólásaikkal és a beszélgető tablókon kifejezett véleményeikkel tovább erősítették a cirkuszmúzeum működésének közösségi jellegét.

Forrás: Fővárosi Nagycirkusz