Csillagászat és civilizáció

2009. augusztus 10–13. között nagyszabású konferenciát tartanak Budapesten az asztronómia, a tudomány és a civilizáció interdiszciplináris összefüggéseiről. A konferencia a Csillagászat Nemzetközi Évének egyik kiemelt eseményeként a csillagászat, a tudományok és a civilizáció jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. A konferenciát az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ELTE szervezi, helyszíne az ELTE Lágymányosi Campusa (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c). Egyetemünk részéről Bagoly Zsolt, a TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszék egyetemi docense, Petrovay Kristóf, a TTK Csillagászati Tanszék egyetemi docense és Hetesi Zsolt, a TTK Csillagászati Tanszék külső óraadója vesz részt helyi szervezőbizottságban. „A konferencia egyedülálló a maga nemében, mert a csillagászat jelentőségét világítja meg a tudományok, az emberiség világképe és a társadalom fejlődése számára – hangsúlyozta az MTI-nek Grandpierre Attila, a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. – A XXI. században, a biológia évszázadában érdemes végiggondolni, ki tudjuk-e tágítani tudományos világképünket, hogy az élet és az ember is bekerüljön”. A konferencia munkájában kvantumfizikusok, csillagászok, biológusok, filozófusok, teológusok, kultúrtörténészek vesznek részt, 200-300 szakemberre számítanak húsznál több országból. „Sokoldalúan próbáljuk bemutatni, hogy a különböző szaktudományok élvonalbeli képviselői mit tudnak hozzátenni a nagy kérdésekre adott válaszokhoz. Ezek a nagy kérdések a Világegyetem természetével, keletkezésével kapcsolatosak, azzal, hogy mi lesz az Univerzum sorsa, s mi az élet, az ember helye és szerepe a Mindenségben” – magyarázta. Paul Davies, a világ egyik legismertebb fizikus-csillagásza az életbarát Világegyetemről beszél majd, arról, miért éppen olyanok a Világegyetem fizikai tulajdonságai, amelyek az élet kialakulásának kedvezőek, és mennyire alapvető az élet szerepe a Világegyetem kialakulása és fejlődése számára. Stephen Wolfram, akinek nemrég megjelent New Kind of Science (A tudomány új fajtája) című könyve nagy feltűnést keltett, videoelőadásában a komplexitás-tudomány jelentőségét világítja meg. Subhash Kak kvantumfizikus a Világegyetem információtartalmának növekedéséről tartja előadását, Henry Stapp arról, hogy a kvantumfizika különböző értelmezései milyen lehetőségeket adnak az emberi tudat elhelyezésére a kvantummechanikai Világegyetemben. Joseph Seckbach a száz foknál is forróbb forrásokban, illetve az Antarktisz és Grönland jégtakarója alatt élő baktériumokat ismerteti, amelyek tanulmányozásával a Mars-béli élet megismeréséhez is közelebb juthatunk. Nancey Murphy és Hans Köchler a Világegyetem erkölcsi és vallási vonatkozásait világítja meg.