Devalválódott munkaügyi kapcsolatok
A megvalósuló projekt kiindulópontja a rendszerváltozás és az EU-csatlakozás politikai és gazdasági hatása a munkaügyi kapcsolatokra: Magyarországon negyedszázaddal a politikai és az ezzel járó gazdasági rendszerváltozás, valamint közel tizenkét évvel az EU-csatlakozás után a munkaügyi kapcsolatok sem a feltételezett hazai elváráshoz képest, sem EU-tagállami összehasonlításban nem töltik be az ágazati és munkáltatói szinten szociális és gazdasági szerepüket, országos szinten pedig azt a társadalmi szerepet, amellyel a kormányzatot befolyásolhatnák a jogalkotásban.
A FES által támogatott együttműködés keretében egyrészt tanulmány készül a PPK részéről Kende Anna egyetemi docens, az ÁJK részéről pedig Fleck Zoltán és Horváth István tanszékvezetők, Hungler Sára adjunktus, valamint Bajnai Gábor oktató közreműködésével. A tanulmány célja, hogy figyelemmel e jelenség eredőire a munkajog, a jogszociológia és a szociálpszichológia tudományának dimenziójából interdiszciplináris és komplex módon tárja fel és elemezze a munkaügyi kapcsolatok leértékelődéséhez vezető döntő körülményeket. E körülmények meghatározó következménye a munkavállalók egzisztenciális kiszolgáltatottsága és a munkaadói rugalmas gazdasági igényeket biztosító, nem jogszabályi szintű munkaviszonyra vonatkozó szabályok (pl. kollektív szerződés) hiánya, valamint az ebből eredő törvénysértő munkafeltételek.
A projekt második része az az ugyancsak a FES által támogatott novemberi konferencia lesz, melynek előadói köre a fenti tanulmány szerzői mellett kibővül Herczog Lászlóval, korábbi munkaügyi miniszterrel, Fehér Józseffel, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának egyik vezetőjével és Rolek Ferenccel, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnökével.
A projekt célja kettős: egyrészt a három tudományterület szemszögéből, feltáró jelleggel bemutatni azokat a körülményeket és jelenségeket, amelyek odáig vezetettek, hogy Magyarországon a kollektív munkajogi intézmények (pl. kollektív szerződés, sztrájk, szakszervezetek) nem töltik be a szociális piacgazdaság működéséhez elengedhetetlenül szükséges szerepüket. Másrészt cél a jövőbe tekintés: van-e esély, és ha igen, mely körülmények és megoldások alkalmazásával arra, hogy a munkaügyi kapcsolatok a magyar foglalkoztatásban és a gazdaságban megfelelő helyükre kerülhessenek.
ELTE ÁJK