Devecseri Gábor hagyatéka a szombathelyi campuson

2018.10.17.
Devecseri Gábor hagyatéka a szombathelyi campuson
Kevesen tudják, hogy Devecseri Gábor, költő és műfordító magánkönyvtárának legnagyobb része a Savaria Egyetemi Központban, az EKL Savaria Könyvtár és Levéltár gyűjteményében található: a hagyaték több részletben, a költő özvegyének, Huszár Klárának köszönhetően került évtizedekkel ezelőtt Szombathelyre.

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár hivatalos szombathelyi weboldala ugyan feltünteti Devecseri Gábor hagyatékát az egyetemen található különgyűjtemények között,  de nem feltűnő helyen, az információ nemigen jut el a nagyközönséghez. Ráadásul a gyűjtemény (számos értékes kötet, de nem a teljes Devecseri-hagyaték) a “B” épület Tanácstermének vitrinjeiben látható, itt simul bele a főként értekezletek és protokoll események alkalmával használt terem falaiba: nehéz észrevenni, hogy egyáltalán könyvek vannak az üveg mögött. Holott az információ jelentőségét alig szükséges magyarázni: jórészt azok a források is a gyűjtemény részét képezhetik, amelyeket akár az Iliász, akár az Odüsszeia fordítása során Devecseri Gábor fölhasznált. 

Az egykori Szombathelyi Tanárképző Főiskola számára a költő özvegye, Huszár Klára ajándékozta a könyveket. Az első részlet átadására Szalay László főigazgató idején került sor. A ceremónia valószínűleg 1982. március 22-én zajlott le, ekkor mintegy 500 kötet került Szombathelyre: az alapítólevelet a főigazgató és Devecseriné Huszár Klára írták alá. Ebben az ajándékozás, majd a későbbi vásárlás okát is megfogalmazzák az özvegy szemszögéből: „olyan magyar felsőoktatási intézményre kívánja hagyományozni, ahol magyar szakos tanárképzés is folyik, és vállalkoznak arra, hogy a hagyatékot a férje emlékének a gyűjtemény eredeti formában történő megőrzése mellett feldolgozzák, gondozzák, megfelelően elhelyezik és alkalmassá teszik arra, hogy országos kutatásokhoz is forrásként szerepelhessen”.

Huszár Klára mindenképpen egy kutatott, hivatkozott és feldolgozott gyűjteményt szeretett volna örökül hagyni, valamint

nem egy nagyvárosi főiskola amúgy is felszerelt könyvtárát szerette volna gazdagítani,

hanem azoknak szánta, akiknek igazán szükségük lehet rá. Hozzá kell tenni, számos, a dokumentumban rögzített intézményi vállalás idővel vagy időlegesen megvalósult, köztük a nyomtatott katalógus is.

Huszár Klára, miután a hagyaték több részletben megérkezett a szombathelyi könyvtárba, rendszeresen levelezett az intézménnyel, még 2004-ben is figyelemmel kísérte a Devecseri Könyvtárral kapcsolatos eseményeket.

2005-ben kerültek további, addig Huszár Klára tulajdonában lévő könyvek az egyetem birtokába, de még így sem került soha Szombathelyre az összes Devecseri Gábor és felesége által birtokolt könyv, ezeknek egy része felett a költő fia, Devecseri János rendelkezett.

Huszár Klára 2010-ben hunyt el, az örökséget fia kezelte a továbbiakban. A 2005 óta eltelt 13 évben a Devecseri Könyvtár inkább szunnyad, mintsem valóban él, pedig a könyvek kérésre hozzáférhetők, helyben kutathatók, ehhez a könyvtár munkatársai minden segítséget megadnak. Weboldaluk szerint: „Az állomány tartalma: az antik világ, valamint a középkortól napjaink irodalmáig terjedő szak- és szépirodalom, különös tekintettel a költő műfordítói tevékenységére. Az állomány feltárása: kötetkatalógus, amely a különgyűjtemény raktári rendjét tükrözi. A dokumentumok formai feltárásán túl utal a lapszéli jegyzetekre, tartalmazza a dedikációk teljes szövegét. A katalógusban személy- és helynévmutató, kiadók és nyomdák mutatója, Devecseri Gábornak és Huszár Klárának dedikált példányok mutatója, possessorok mutatója segíti az eligazodást. (Ez utóbbiban a könyvek egykori tulajdonosainak nevei kereshetők vissza). A Devecseri Gábor különgyűjtemény 3842 kötete kérésre az Olvasóteremben használható”.

Devecseri Gábor magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét – így az Iliászt és az Odüsszeiát is – az ő korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a magyar olvasó. 1917-ben született Budapesten, Tizenöt éves volt, amikor első, Karinthy Gáborral közös kötete Somlyó Zoltán előszavával megjelent. Első önálló verseskötete  A mulatságos tenger (1936). 1938-ban lefordította és Kerényi Károly bevezetésével megjelentette Catullus összes verseit, ezután éles vitába keveredett Csengery Jánossal, a neves klasszika-filológussal. 1939-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakján, miközben már a Nyugat harmadik nemzedékéhez számították a Nyugatban és a Szép Szóban megjelent versei révén. 1941-ben doktorált, doktori disszertációja címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. 1942-ben tanári diplomát szerzett. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz, stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszisztratéja (1943). Rendkívüli formaérzéke révén bármit képes volt megverselni, lefordította a homéroszi himnuszokat, sőt a homéroszi kor valamennyi fennmaradt emlékét is, alapvetően megváltoztatva irodalmunk antikvitásélményét; munkáját 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 1971-ben hunyt el Budapesten.

Forrás