„E-betűsök” az első osztályban

A helyszínválasztás apropójára Simon Gábor, a BEAC ügyvezetője, a beszélgetés moderátora mutatott rá: 100 éve minden hétvégén itt gyűltek össze a BEAC-osok, az egyesület játékosainak és vezetőinek központi találkozóhelye volt a kávéház.

A könyv szerzője Kovács Gergely, a BEAC labdarúgó szakosztályának vezetője, akinek a most megjelent mű az első könyve íróként. A címre reflektálva elmondta, az E jelzés akkoriban az egyetemi csapatok mezein jelent meg. Kiemelte a korabeli tudósítások részletességét, aminek köszönhetően az akkori játékosok egyéni mutatói is nagyon jól láthatók, ezeket a könyvben is igyekezett bemutatni. Az akkori csapat legjobbjára, Sághy Tiborra emlékezve a BEAC-nál a szezon legjobb játékosának járó díjat nemrég Sághy Tibor-díjra nevezték át.

Dénes Tamás nívódíjas sportújságíró, futballtörténész, a Nemzeti Sport korábbi főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége főtitkára arról beszélt, hogy a sportkönyvkiadás reneszánszát éli Magyarországon az elmúlt években. Számos sport témájú könyv szerzőjeként történeti áttekintést adott a sportkönyvkészítés hagyományairól, valamint rámutatott a klubok hagyományőrzésének fontosságára is. Elmondta, hogy a MAFC mellett

a BEAC őrizte meg legjobban a klasszikus amatőr futball jegyeit.

Nagyon kevés budai székhelyű labdarúgóklub létezik, a BEAC ebből a szempontból is egyedi, nevezhető a “legbudaibb klub"-nak – fogalmazott. 

Csillag Péter elmondta, hogy a 100 évvel ezelőtti kor legismertebb BEAC-játékosa Pluhár István volt, aki később sportkönyveket is írt és sportújságíróként dolgozott. A Nemzeti Sport főmunkatársa szerint napjaink sportkönyvei a társadalmi jelenségekre, történelmi kapcsolódásokra, személyek élettörténetére is reflektálnak, ezáltal a sport hátterét is jobban bemutatják.

Lovász Tamás István, a Magyar Labdarúgó Szövetség budapesti igazgatója is rámutatott, hogy jó értelemben vett megszállottság szükséges egy ilyen könyv megírásához, nem is tud hasonló, budapesti klubról szóló kiadványról. A téma fontosságát kiemelve elmondta, Budapesten mennyivel nehezebb elérni a lokálpatriotizmust, mint vidéki településeken.

Holczer Ádám magyar bajnok labdarúgó, a Ferencváros korábbi, a Soroksár jelenlegi kapusa egy ajkai kiscsapatból indulva nagyon fiatalon lett az FTC játékosa, így az effajta lokálpatrióta gondolkodás az ő életéből kimaradt. “A szerző úgy nyúlt ehhez a könyvhöz, mint más a szerelméhez” – mondta, hozzátéve, hogy hamarosan befejezi a könyv olvasását.

A könyv nyomtatott formában megvásárolható, az ingyenes PDF-változat pedig itt tölthető le.

Fotók: BEAC