Egészséges gabonát!
A klímaváltozás hatására kialakuló környezeti változások miatt a gabona alapú élelmiszerek és takarmány alapanyagok fokozottan ki vannak téve gombafertőzésnek és az általuk termelt mikotoxin szennyezésnek. A hazánkban is jellemző, búzát, kukoricát is fertőző Fusarium gombák számára egyre kedvezőbbek a körülmények. Ezek a gombák különböző mikotoxinok termelésére képesek, emiatt a fajtól és a környezeti körülményektől függően a toxinok akár együttesen is, különböző arányokban jelenhetnek meg a fertőzött gabonában. A szántóföldi eredetű mikotoxinok jelenléte a gabona alapú élelmiszer és takarmány alapanyagokban gyakorlatilag kivédhetetlen, így a táplálkozással kapcsolatos alacsony dózisú, hosszan tartó bevitel egyre nagyobb valószínűséggel okoz majd problémát. Rezisztens fajtákkal, megfelelő termesztési és tárolási technológiákkal a gombafertőzöttség és a mikotoxin tartalom csökkenthető. Mivel a kis dózisú, hosszú távú multitoxin hatás következményei, sejtélettani háttere, idegrendszeri hatásai kevéssé ismertek,
elengedhetetlen, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági követelményeknek megfelelően a szakemberek megismerjék a mikotoxinok különböző élettani hatásait, tisztában legyenek a különböző mikotoxinok együttes előfordulásának következményeivel is.
A 2017 januárjától várhatóan 2019 év végéig tartó projekt megvalósítása során két fontos kutatási irányt jelöltek meg a szakemberek. Az egyik a mikotoxinok különböző szervekre, elsősorban az idegrendszerre gyakorolt multitoxikus hatásmechanizmusainak tisztázása, és táplálékbiztonsági szempontból a fontos gazdasági állatokra gyakorolt hatás elemzése. A másik irány a szántóföldi penészgomba-fertőzöttség és következményeinek tanulmányozása a különböző termelési és raktározási technológiák alkalmazásával.
A pályázat célja egyrészt az, hogy a Fusarium fertőzöttség növényélettani, a gabona minőségére tett hatásait megismerve a kutatók olyan technológiákat javasoljanak, melyek biztonsággal csökkenthetik a gombafertőzöttséget. Emellett a tartós, kis dózisú Fusarium toxinok együttes bevitelének állati szervekre, főként az idegrendszerre gyakorolt krónikus toxikus hatásait is elemzik majd, továbbá olyan biomonitorozó eljárásokat is szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével az együttesen előforduló toxinok egymást erősítő hatásai kimutathatóak. A kutatók célul tűzték ki azt is, hogy pontosítsák a tolerálható állat- és humán egészségügyi értékek szintjét komplex mikotoxin hatások esetében.
A Széchenyi 2020 programban megvalósuló kutatásokat az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszéke koordinálja. Konzorciumi tagként részt vesz az ELTE Növényélettani Tanszékének egy kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Növénytermesztési és az Állattudományi Alapok Intézete, valamint a ToxiCoop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. és a Gödöllői Tangazdaság Zrt. A konzorcium 2017. január 17-én tartotta alakuló ülését. A kutatási program megvalósítása során mintegy tíz új munkahely teremtésére és legalább ennyi megőrzésére nyílik lehetőség.
Az NVKP_16-1-2016-0016 azonosító számú projekt az NKFIH támogatásával valósul meg. A konzorcium 583,16 millió Ft össztámogatásban részesült, ebből 209,16 millió Ft fordítható az ELTE-n történő kutatásokra. A projektről további információk olvashatók a későbbiekben is folyamatosan frissülő www.physiology.elte.hu/fusarium.html oldalon.
