"Egy technológia alkalmazása önmagában nem innováció"

Magyarország célja, hogy 2030-ra a világ legjobb 25, Európa 10 legjobb innovátor országa közé kerüljön. Hogyan is állunk most? Milyen eredményeink vannak a K+F+I szakterületén? Milyen trendek várhatók a jövőben? És milyen lehetőségekkel számolhatnak ma az innovációs terület résztvevői? A konferencián felsővezetők osztották meg gondolataikat a téma iránt érdeklődő szakemberekkel arról, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét fenntartani.

A globális innovációs indexben jelenleg a 33. helyet foglaljuk el a több mint százharmincból, a magyar startup-ökoszisztéma pedig az 50. helyen áll globális szinten – mondta el Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. A magyar innovációt többek között a kutatási hálózat erősítésével, az ösztöndíjak emelésével, a doktori képzésbe való bejutás megkönnyítésével segítik.

Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese a támogatások közül a nagyvállalatokat érintő új pályázati programjukat emelte ki, Pecsenye Roland, az MBH Bank digitalizációért felelős vezetője a Fintech és a Bigtech jelentősége kapcsán a modern technológiák integrálásának fontosságáról beszélt. Pató Viktória Lilla, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője elmondta, hogy az iroda fő célja az uniós támogatási rendszer átalakulásában segíteni a magyar innovációs ökoszisztémát, ösztönözve az európai szintű innovatív projektek megvalósulását.

Darázs Lénárd a Magyar Innovációs Szövetség alelnökeként a fogalmi tisztázás fontosságára hívta fel a figyelmet. A hazai vállalkozások 99%-a kkv, az innovációk nagyrésze azonban a nagyvállalkozói körből kerül ki. A magyar gazdaság versenyképessége úgy tartható fenn, ha a kkv-kban is széles körben terjedni tud az innováció. Hogyan tudnak a kkv-k elindulni ebbe az irányba? Jó tisztázni, hogy a digitális érettség vagy egy technológia alkalmazása önmagában nem innováció, ezzel csak hatékonyabbá tesszük a működést, ahogyan a munkaerő képzésével is.

Az innováció hozzáadott értéket jelent, jelentős tudásalapú fejlesztést takar

a korábbi termékhez vagy szolgáltatáshoz képest. Az innovációs hasznosulás a kutatási-fejlesztési tevékenység eredménye – mondta. Klasszikusan a technológiai-műszaki innovációkat soroljuk ide, de számos egyéb típus létezik: van pl. kereskedelmi-marketing innováció, társadalmi innováció, kreatív ipari innováció stb. Az innovációk elsősorban a gazdasági hatékonyságot növelik, de általuk lehet a társadalmi jólétet is megteremteni. Az innovációs tevékenységgel a kkv-k számára megtérül a befektetett tőke, és (az iparjogvédelmem keresztül) biztosítva lesz a hozzáadott érték védelme is.

Az innovációt a vállalatok hozzák létre, az állam a keretrendszert biztosítja. A Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotta a kkv-k fejlesztési stratégiáját, a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig Magyarország új innovációs stratégiáját. Nehézséget jelent, hogy Magyarországon még nem alakult ki olyan támogató pénzügyi struktúra, amely az innovációhoz szükséges kockázatok terheit viselni tudná. A Magyar Innovációs Szövetség támogatva a szakpolitikát, platformot teremt a vállalkozóknak, katalizátor az innovációs folyamatok során, és hidat képez a felek között az innovációs ökoszisztémában. (Az előadást teljes terjedelmében itt meghallgathatja.)

Darázs Lénárd részt vett délután az egyetemi kerekasztalnál zajló beszélgetésben is, ahol a felsőoktatási innovációs ökoszisztéma aktuális kérdéseit vitatták meg Birkner Zoltánnal, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökével, Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával és Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával. Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásának folyamatában fontos lépést jelentett – mondták el a résztvevők –, hogy az egyetemek tudástérképet építettek ki, ahol kompetenciájukat fogalmazták meg a külvilág felé, a vállalatok ennek alapján tudnak keresni maguknak kutató-fejlesztőket. Az egyetemi fókuszú innovációs ökoszisztéma-építés során pedig létrejöttek olyan platformok (pl. a Mesterséges Intelligencia Koalíció) is, ahol az egyetemek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a vállalatokkal.

Az egyetemvezetők egyetértettek abban, hogy az innovációs ökoszisztéma kialakításában az elkötelezettségnek és az összehangolódásnak van nagy szerepe, a vállalkozói és egyetemi szféra eltérései sok esetben katalizálnak. Nagy szükség van a szemléletváltásra is, a fiatal korosztály tevékenysége már az újtípusú, vállalkozói kultúrát ígéri. Az egyetemeknek proaktívnak, öntevékenynek kell lenniük, fel kell kínálniuk tudáskapacitásukat. Erősíteni kell az együttműködés kultúráját is, és nemcsak az egyetemek és a vállalatok, de az egyetemek között is, ennek adnak keretet pl. a működő Nemzeti Laboratóriumok.

Amennyire kell lennie együttműködésnek, annyira megvan a verseny helye is:

az egyetemi kutatásfejlesztési együttműködés kezdettől speciális kivétel volt a versenykorlátozás tilalma alól – pontosított Darázs Lénárd.

A Neumann Program megnevezi azokat a területeket, amelyeken a magyar innováció hatékony tud lenni (egészség, zöldátállás, digitalizáció, védelem), de mint az ELTE rektorhelyettese elmondta, ezek a területek önmagukban is komplexumok, amelyek nem egymás ellenében, hanem együtt hatnak egy organikus fejlődés összetevőiként. Az utóbbi 5-6 évben lendületet vett a magyar egyetemi innovációs tevékenység, a szereplők megértették feladatukat. Az ELTE-n jelentősen megnövekedett az összegyetemi innovációs teljesítmény, és ez valamennyi kutató érdeme – jelezte az ELTE rektorhelyettese. (A kerekasztal-beszélgetést itt megtekintheti.)