Együtt a közösségért

Mi fogta meg a közösségi életben, hogyan lett HÖK-ös?
A középiskolából az egyetemre kerülve nem ismertem magam körül senkit: a felsőévesek és a leendő szaktársaim között se volt ismerős, ezért elhatároztam, hogy minden lehetőséggel élni fogok. Elmentem az összes egyetemi rendezvényre, és nyitottan álltam az új kapcsolatokhoz. Az ELTE ehhez remek terepnek bizonyult. Rengeteg életrevaló embert ismertem meg, akikkel a mai napig jó barátságot ápolok. Magától értetődő volt, hogy ebből a közösségi élményből nagyobb szerepet vállaljak, amire a legjobb lehetőséget a Hallgatói Önkormányzat nyújtotta.

Mi motiválta arra, hogy megpályázza az elnöki posztot?
A Hallgatói Önkormányzatban eltöltött éveim alatt az érdekképviseleti munka szinte minden szegmensében volt alkalmam több-kevesebb időt eltölteni. Szerencsésnek érzem magam ebben a tekintetben, hiszen végigjárhattam az érdekképviselet minden lépcsőfokát, ami elengedetlen ahhoz, hogy a szervezet vezetői pozícióját megpályázzam. Az egyetemen eltöltött évek és mindaz, amit ettől a közösségtől kaptam, arra sarkallt, hogy a lehető legtöbbet visszaadjam.

Milyen konkrét programmal vág neki az elnöki évnek? Mik a főbb céljai?
Tavaly sok probléma volt az osztatlan tanárképzésben részt vevő hallgatók tanítási gyakorlatával. Habár a tanárképzésben érintett karok számára úgy tűnhet, hogy az elmúlt években mással sem foglalkoztak, mint ezzel, rengeteg a gond. Kiemelt figyelmet akarunk erre fordítani a jövőben, a Tanárképző Központtal folyamatos kapcsolatot tartunk.
Nagy feladat lesz idén a Gazdálkodástudományi Intézet hallgatóinak integrálása is mind a közösségi életbe, mind pedig a hallgatói érdekképviseletbe. Az utóbbit jelenleg az EHÖK látja el számukra, ám gőzerővel dolgozunk rajta, hogy az őszi félévben minél hamarabb saját képviselőket választhassanak és maguk dönthessenek az őket érintő ügyekről.
Fontos továbbá, hogy megtartsuk az elmúlt években kialakult jó partneri viszonyt az egyetemi vezetéssel. Sokéves tapasztalat, hogy akkor vagyunk igazán hatékonyak, ha olyan munkakapcsolatokat alakítunk ki, amelyek az egyetemi vezetőket, oktatókat, dolgozókat és hallgatókat egy koordinátarendszerben értelmezik, hiszen

számos közös ügy van, amelyeket csak együttes erővel vagyunk képesek megoldani.

Milyen lesz az új hallgatói kabinet?
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a kabinet több tagja tavaly már tapasztalatot szerzett a maga területén. Egyetemi tanulmányaink hasznos tudással látnak el minket, ezt szeretnénk használni az érdekképviseleti munkában is. Az esélyegyenlőségi területtel gyógypedagógus, a sportügyekkel rekreáció, a kommunikációval kommunikáció szakos hallgató foglalkozik. A külügyeket egy határon túli hallgatóra bíztam, magam mellé elnökhelyettesnek pedig egy joghallgatót kértem fel, aki jogszabályi kérdésekben is a segítségemre tud lenni.

Milyen problémáik vannak a hallgatóknak, amelyekről fontos beszélni, és változtatás is szükséges?
A hallgatóknak alapvetően nagyon egyszerű igényeik vannak. Piacképes diplomát szeretnének, amivel el tudnak indulni az életbe. Közben persze jól is szeretnék érezni magukat. Általános probléma, hogy a végzős hallgatók körülbelül fele teljes vagy félállásban dolgozik az egyetem mellett, ez főleg az általánosan alacsony ösztöndíjak miatt van így. A HÖOK Jövőkép Programjának eredményeképpen az EMMI-vel kötött megállapodás alapján 2018. szeptember 1-től 40%-kal emelkedtek a rászorultsági ösztöndíjak. Ez óriási eredmény a hallgatók megélhetésének szempontjából, és bízunk benne, hogy ezáltal több hallgató és jobb eredményekkel tud majd végezni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ösztöndíjak ügye teljes mértékben megoldódott volna, a teljesítményalapú ösztöndíjakon még mindig lenne mit javítani.

Milyen formában és milyen gyakran közölhetik véleményüket a hallgatók az egyetemi élettel, a kollégiumok szolgáltatásaival kapcsolatban?  Vannak igényfelmérések?
Folyamatosan vannak igényfelmérések mind egyetemi, mind kari oldalról, és részünkről is. Talán túl sok is. A kvantitatív felmérések mellett bölcsészként én nagyon hiszek a kvalitatív visszajelzésekben is. A Hallgatói Önkormányzatban több százan dolgozunk. Törekszünk arra, hogy minden hallgató környezetében legyen legalább egy olyan képviselő, akivel személyes kapcsolata van, bizalmasan fordulhat hozzá. Egy kérdőív rálátást tud adni makroszintű problémákra, ám látni kell az emberi oldalt is, a visszajelzés ne csak egy szám legyen a papíron. Sok időt töltünk azzal, hogy a hallgatókat megismerjük.

Az ELTE nagy mérete egyben az egyedisége is: nagyon erős a kari identitás, ez egyedülállónak mondható a magyar felsőoktatásban. Hogyan tudják az eltérő érdekeket egységesen képviselni? Mennyire érzi kihívásnak, hogy az eddigi BTK-s érdekek után most a teljes egészet kell néznie?
A nyitottság és a jópartnerség évek óta koncepcionálisan jelenik meg a BTK HÖK működésében, ebben mostanra rengeteg tapasztalatunk van. Az elmúlt évben olyan EHÖK elnökséggel dolgozhattam együtt, amelyik képes volt önmagán túlmutató célokat megfogalmazni, és elég bátor volt ahhoz, hogy túllépjen a régi sérelmeken és ellentéteken. Egységben volt képes értelmezni a közösséget. Az egyik legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy ezt a rendkívül pozitív mentalitást a következő évben megerősítsük és a jövő érdekképviseletének példaként  örökségül hagyjuk.

A hallgatói rendezvények tekintetében mi a koncepció? Szükség van fejlesztésre ezen a  téren? Mit enged meg a költségvetés?
Az érdekképviselet mellett az egyik legfontosabb feladatunk olyan szolgáltatások felkutatása és megszervezése, amelyekre hallgatói igény jelentkezik. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb és legfontosabb a rendezvényszervezés: szorosan összefonódik az érdekképviselettel, hiszen a lemorzsolódás egyik oka az, hogy a hallgatók nem találnak maguknak az egyetem falai között közösséget, egyedül érzik magukat, nem tudnak kihez fordulni segítségért sem. Amennyire egyértelműnek tűnik, hogy rendezvényekre van szükség, annál kevésbé egyértelmű, hogy pontosan milyenekre. Léteznek klasszikus értelemben vett egyetemi rendezvények, mint például a gólyatábor vagy a gólyabál, ezekre a hallgatók számítanak és nagy rájuk az igény. De ki kell találni mást is, hiszen Budapesten folyamatos a verseny a hallgatókért, rengeteg bejáratott, jól működő rendezvény zajlik, amikkel nem mindig tudjuk felvenni a versenyt. A tavalyi évben az egyik legsikeresebb rendezvényünk a Jeges Est volt, ami jó példa arra, hogy

jelentős igény van egyetemi rendezvényekre, csak kreatívnak kell lenni.

Költségvetési oldalról megfogva a kérdést, azt gondolom, lehet olcsón jó rendezvényeket szervezni, és drágán is rosszakat. Meg kell találni, hogy mi érdekli a hallgatókat, ez pedig már inkább művészet, mint tudomány.