Együtt egy innovatív társadalomért

Szerencsés tématerületen kezdte meg működését a labor, hiszen a társadalmi innováció még új területnek számít, így az első évben már a megalapozás időszaka is bővelkedett az új tudományos jellegű felismerésekben, eredményekben. Ezekre az új tudományos alapozó és összegző vizsgálatokra aztán egy komplex és átgondolt struktúra és kutatásszervezési modell épült.

Amellett, hogy az első lépések megtétele kiterjedt és intenzív kutatómunkán alapult, a rendszerfejlesztés is megvalósult, sőt a szakmai együttműködés bázisa és a partnerség azóta is tudatosan és folyamatosan bővül. Felállt a minőségbiztosításban kulcsszerepet játszó és tudományterületi kapcsolódásokat biztosító Tudományos Tanácsadó Testület is. 

Mostanra pedig már konkrét eredményeket is szép számban és változatos területeken tud felmutatni a TINLAB.

Kutatási Jelentés: a hazai társadalmi innováció megalapozásáért

Ahhoz, hogy a TINLAB valódi tudásközponttá és hálózati csomóponttá váljon hazánkban a társadalmi innováció területén, mindenekelőtt egy átfogó és alapos feltérképező munkát kellett elvégeznie a partnerségnek. A teljes szakmának segítségére lesz az az elkészült elméleti keretrendszer, amely 4 fókuszterületet jelölt ki, továbbá 8 klasztert/tématerületet állapított meg:

• digitalizáció társadalmi hatásai;
• kulturális innovációk és kreatívipar;
• helyi fejlesztések és jó kormányzás;
• környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma;
• társadalmi jóllét;
• munka jövője, a jövő gazdasága társadalmi aspektusai;
• humán rendszerek;
• társadalmi innováció menedzsmentje.

A felmérés első lépéseként a 8 tématerületen – a társadalmi szereplők széles körével – 16 fókuszcsoportos interjú, majd kérdőíves kutatás zajlott közel ezer kitöltéssel, és elkészült az eredményeket összegző kutatási jelentés. 

Négy fókuszterületre épül a kutatási modell

A labor az alábbi fókuszterületeken fog kimagasló K+F+I tevékenységet folytatni:

1. digitalizáció társadalmi hatásai fókuszterület

A digitalizáció, noha a hétköznapok részévé vált, még mindig kihívást jelent technológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. A digitális technológiák befogadását, az új paradigmák elterjesztését és a káros hatások kiszűrését társadalmi (innovációs) módszerekkel lehet elősegíteni.

A fókuszterülethez kapcsolódóan online depressziós fórumokat vizsgáló kutatási program indult, NLP, azaz számítástechnikai szöveganalitikai módszertanok segítségével. Megkezdődtek a kutatások „A modern közigazgatás legújabb – technikai – megoldásai”, „A digitalizáció, az automatizáció hatása a munkaerőpiacra és a társadalmi szolidaritásra”, valamint a „Fogyasztóvédelem kihívásai a digitális korban, online piacterek” és a „Digitális tartalomszolgáltatás a fogyasztói kapcsolatokban” témakörökben is. A fogyasztóvédelmi kutatásokról két előadásra is sor került. Egy másik ide tartozó alprojektben, a „Közösségi média és smart rendszerekhez fűződő attitűdkutatásokban” a FOMO (fear of missing out) és JOMO (joy of missing out) jelenségekre koncentrálnak. Az ehhez tartozó kérdőívvel 450 kitöltőt sikerült elérni. (A vizsgálat nem csupán az általános FOMO-JOMO jelenségre koncentrál, hanem összeköti azt a digitális érzelmi intelligencia, a munkahelyi FOMO és más részterületekkel.)

2. kultúra, kompetencia és humán tőke fókuszterület

A humánerőforrás képességek, jártasságok és tehetségek összessége, amelyeket az egyén birtokol, és ami magában foglalja a kompetenciákat, a tudást, a készségeket és a kreativitást. A társadalmi innováció olyan új megoldások megvalósítását jelenti, amelyek végső soron az egyének és közösségek jólétének és jóllétének javítását célozzák meg, illetve az információs társadalom valamennyi szereplőjének integrálódásában segítenek. 

A matematikával kapcsolatos problémákat (diszkalkulia, szorongás az oktatásban) kezelő kutatások elindulása mellett ide tartoznak a kulturális játszóterek, valamint kulturális, nézőpontfejlesztő és a tanárok jóllétével foglalkozó kutatási programok. Készül egy narratív készség teszt, amely a történetmesélés módszertanával méri fel a gyermekek nyelvi állapotát, és amelynek már potenciális piaci hasznosítását látják. A társadalmi vállalkozások mint tanítható modellek, valamint a digitális eszközökkel megvalósított generációs tudástranszfer vizsgálata is megkezdődött.

3. életminőséget javító társadalmi innovációk kutatás-fejlesztése fókuszterület

Ennek keretében a konzorciumi partnerek a következő területeken folytatnak kutatásokat:

• fogyatékossággal kapcsolatos tudományosan megalapozott szemléletformáló program alkalmazása piaci környezetben;
• körforgásos gazdaság – hulladékgazdálkodás;
• a minőségi hírfogyasztás erősítése: a kritikai attitűd és a médiaműveltség fejlesztése tények ellenőrzésére szolgáló eszköz fejlesztésével;
• mérőeszköz és mérési gyakorlat kidolgozása smart fejlesztések iránti fogadási készség mérésére;
• munkaügyi kapcsolatok átalakulása, a szociális párbeszéd és a munka jövője;
• SHAKES alprojekt: az autizmus óvodáskori, újszerű diagnosztikáját célzó fejlesztés prototípusa elkészült. 

4. társadalmi innovációs módszertanok fejlesztése fókuszterület

A társadalmi innováció kutatása folyamatosan igényli az újabb és egyre pontosabb eredményeket adó módszertanok fejlesztését. A kutatási folyamatok új megoldásaival nemcsak a társadalomkutatások területe, de a technológiai innováció is új módszertani szolgáltatásokat, eszköztárat használhat. A tervek között szerepel olyan kutatások elindítása, amelyek a technológiai innovációk, új paradigmák elterjedésének befolyásoló faktorait vizsgálják, egyúttal az innovációk terjedésének meghatározó gazdasági és jogi szempontjait is azonosítják. 

Elindult a reprezentatív mintavételt új módszertannal megújító NetSur App kutatás, amelynek során különböző célcsoportra reprezentatív mintavételt lehetővé tevő (vezérelt mintavételt alkalmazó)applikációt fejlesztenek, amely a piac- és közvélemény-kutatás egyik legégetőbb problémájára ad választ, és nemzetközi szinten is nóvum. Ehhez a fókuszterülethez tartozik az az innovációs program, amely a nemi esélyegyenlőségi terv teljesülését segíti a Horizont Európa Programban. A SegítéSEK pedig a segítő közreműködés és önkéntesség témájához kapcsolódó fejlesztés.

Tudásközpont tevékenységek és a kutatások támogatása

A TINLAB az eddig eltelt rövid időben is komoly szakmai kutatómunkát végzett. A már említett átfogó Kutatási Jelentés mellett, az új tudományos eredményeket két kiadványban foglalta össze.

A „Társadalmi innovációs fehér könyv” annak érdekében született meg, hogy kidolgozza és körüljárja a társadalmi innováció általános fogalmát, aminek része egy jogalkotási javaslat megfogalmazása is, amelyben új alapokra kerülne az innováció jogi elismertsége. A könyv 150 példányban jelent meg. A következő időszakban sor kerülhet ennek vitájára és véglegesítésére.

A „Társadalmi innovációs jó gyakorlatok gyűjteménye” 20 jó gyakorlatot mutat be, és elemez egy egységes kutatási keretrendszer alapján, és ugyancsak 150 példány készült belőle.

Tematikus fórumok – ahol minden valósággá válik

A témaklaszterekhez kapcsolódó tematikus fórumok a TINLAB működésének, szakmai megvalósításának stratégiai jelentőségű fórumai és szervezetei. A fő mozgatóelv a quadruple helix, avagy „négyes spirál” – kormányzat, gazdasági szereplők, akadémia szféra, civilek – minél szélesebb körének mozgósítása, bevonása. Emellett a működés során külön figyelmet kap a tematikus fórumok közötti tudásáramlás, hálózatosodás biztosítása. A kutatási eredmények beágyazottságáról szintén a tematikus fórumok gondoskodnak, a tesztkörnyezetek, ún. living labek biztosításával.

Pilot projektek és mentorhálózat

A pilotok célja a megcélzott társadalmi probléma megoldását segítő módszerek vagy tevékenységek tesztelése, alkalmazhatóságának vizsgálata. Az eszköz külső szereplők társadalmi innovációs fejlesztési költségeinek finanszírozására ad lehetőséget. 2022 áprilisában megtörténik az első nyolc pilot projekt kiválasztása, elindítása. A pilot program lebonyolításához szorosan kapcsolódik a mentori hálózat szervezése, működtetése. A cél, hogy a nyolc tematikus terület mindegyikén aktív mentorok segítsék a projektek, kezdeményezések megvalósítását.

Képzések és rendezvények népszerűsítik a társadalmi innovációt

A TINLAB négy partnere közül három egyetem (ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem); ennél fogva nem is késlekedett kihasználni az ebben rejlő potenciált az oktatásra, tudásmegosztásra. Már az első évben megtörtént a társadalmi innovációs menedzser képzés akkreditációja és lebonyolítása mindhárom intézménynél, amely által 105 hallgató szerzett menedzseri tanúsítványt. Eközben a társadalmi innovációs mentor képzés tervezése is megtörtént.

Már a működés első évében több konferenciát szervezett a nemzeti laboratórium. Jelentős szakmai társadalmi innovációs rendezvény volt a Strategy of Social Innovation című nemzetközi workshop. Az esemény célja volt, hogy a kialakított fehér könyvet és definíciót továbbfejlesszék és társadalmi vitára bocsássák. A TINLAB-URBAN21 – „Társadalmi innováció, az innováció jövője?” konferencia a helyi innovációk jelentőségére helyezte a hangsúlyt. A Pannon Egyetem I. Innovációs Konferenciáján külön Társadalmi Innovációs Szekció kapott helyet.

Mindezeken túl, május hónap során már ez első kutatási és fejlesztési konkrét részeredményekről is beszámolunk.